Etnobiznisz: ki számít Magyarországon románnak?

Melyik Magyarország másfél milliós kisebbsége, és hogyan működik az etnobiznisz? A magyarországi kisebbségi politika hátulütőiről beszélgettünk Dobos Balázzsal.

A magyarországi kisebbségi önkormányzati autonómia modell széleskörű támogatást biztosít a kisebbségeknek. Ennek ellenére amiatt, hogy nehéz megmondani, hogy ki kisebbségi és ki vallja magát annak, a magyarországi kisebbségek a források eltulajdonításáról panaszkodnak. Az úgynevezett etnobiznisz jelenségéről beszélgettünk Dobos Balázzsal, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja kisebbségkutatással foglalkozó intézetének tudományos munkatársával. 

A román médiában visszhangot és visszatetszést váltott ki az, hogy Magyarországon a kisebbségi politika miatt nagyon sokan nem románként ellehetetlenítik a román kisebbségi önkormányzatok munkáját. Mi a véleménye erről? 

- A magyarországi kisebbségek körében visszatérő vita tárgya az, hogy hol vannak a nemzetiségi határok, vagyis, hogy ki meddig számít románnak, szlováknak vagy szerbnek. Magyarországról tudni kell, hogy nemzetiségi szempontból egy meglehetősen heterogén ország, és a kisebbségek döntő hányada az asszimiláció valamelyik fokán található. Az asszimiláció foka alatt azt értem, hogy a kisebbségek tagjai közül van, aki nyelvileg teljes mértékben asszimilálódott, de megtartotta nemzetiségi tudatát, és van olyan, aki nem szeretne foglalkozni azzal, hogy kisebbségi-e vagy sem. Ennek ellenére előfordul, hogy valaki úgy vallja magát kisebbséginek, hogy a nyelvet már nem is beszéli. 

Egy ponton túl egyszerűen megítélés kérdésévé lesz az, hogy ki melyik kisebbséghez tartozik valójában. A legjobb példa erre a magyarországi román közösség, amelyik tagjainak döntő hányada már nem beszéli a román nyelvet. Ezzel szembeállítanám a magyarországi szerb közösséget, amely létszámban ugyan kisebb, de jobban megőrizte identitását és nyelvét. 

Mindezek mellett a legnagyobb magyarországi kisebbség az a másfél millió személy a tízmilliós országból, amely nem határozta meg magát semmilyen nemzetiségűnek. 
 

Mi a véleménye az etnobiznisz jelenségéről? Miben áll ez? 

- Az én véleményem szerint az etnobiznisz egy szerencsétlen kifejezés. Nagyon vitathatónak tartom azt, hogy ez mennyire biznisz. Azért mondom ezt, mert ellenőrzéssel foglalkozó hivatalok vannak, amelyek a visszaéléseket szeretnék visszaszorítani. Így lenyúlni a pénzeket nem lehet, hisz számon kérnek minden elköltött forintot. Azonban az tagadhatatlan, hogy egy könnyebb mód arra, hogy valakik forrásokhoz jussanak, megéljenek. 

A magyarországi román közösség az elsők között volt, amelyik megfertőződött ezzel az úgynevezett etnobiznisszel. Ilyen eset volt például az, hogy egy Budapesten bejegyzett civil szervezet, amelynek a tagsága leginkább romákból és erdélyi magyarokból állt, ellehetetlenítette az autentikus önkormányzat munkáját, forrásokat vont el tőlük. 
 

	Az idei magyarországi önkormányzati költségvetés A kormány.hu által közölt adatok alapján 2014-ben a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési költségvetési támogatására 506 666 666 forintot (1 625 848.68 eurót, vagyis 7 348 185.7 lejt) fordítanak, amely a népszámlálási adatok alapján kerül felosztásra 2119 települési és 58 területi nemzetiségi önkormányzat között. Ezzel egy időben átutalják az országos nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi I. negyedéves működési költségvetési és média támogatását is 462 000 000 forint (1 482 517.48 eurót, vagyis 6 700 386lejt) értékben.  A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata költségvetése2011-ben 106 800 000 forintot tett ki. Ez az összeg 1 548 920.4 lejt, illetve 342 711.83 eurót jelent átszámolva.

A hagyományos román falvak és a migránsok között mindezek mellett gyakori az együttműködés, pont az ilyen esetek miatt. Ilyenkor ugyanis ezek a közösségek azon igyekeznek, hogy a forrásokat elvonó személyeket meggátolják abban, hogy pozíciókat szerezzenek, vagy hogy csökkentsék azok befolyását. Így van példa arra is, hogy a románul beszélők megkeresték a már asszimilálódottakat emiatt, és összefogtak a forrásokat elvonók kiszorítására. 

A vitáknak további dimenziót ad az, hogy a nagyváradi, a temesvári, az aradi román lakosság tagjai közül sokan vettek házakat Magyarországon az alacsonyabb ingatlanárak miatt, sőt adott esetben román többségű településeken. Ilyenkor megint kiújultak a viták annak a kapcsán, hogy ki az autentikusabb. 

Változik valami? Igyekeznek orvosolni a problémákat, visszaszorítani a visszaéléseket? 

- Az etnobiznisz ellen több lépést is tettek a törvényhozók. Ilyen például az, hogy regisztrálniuk kell kisebbségiekként. Ez azonban nem orvosol minden problémát, mert ez csak annyit jelent, hogy a kisebbségiként regisztrálónak papíron kell nyilatkoznia a települési jegyzőnél, hogy ő az adott kisebbséghez tartozik. A közjegyzőnek nincs joga eldönteni, hogy ki számít és ki nem számít az adott kisebbség tagjának. Azonban a választhatóság már korlátozottabb: csak meghatározott kisebbségi szervezetek jelölhetnek képviselőket a kisebbségi önkormányzatba. Azonban visszaélések és kétségek mindig is lesznek a törvényben, ahogy kiskapukat is mindig fognak keresni és találni, akik azt szeretnék. 

A differenciált támogatást is a visszaélések korlátozására vezették be. Így ugyanis a normatív alapon kapott pénzösszegeket úgy egészítik ki, hogy azok részesülnek előnyben, akik pályáznak és el tudnak számolni eddigi tevékenységükkel. Persze, pályázni se lehet bármire, csakis kisebbségi célokra. 
 

A kisebbségi önkormányzati autonómia: a magyarországi modell A magyarországi autonómia nem egy területi autonómiára épülő modell. Azokon a településeken, ahogy elég számú regisztrált kisebbségi van, a helyi önkormányzattal párhuzamosan kisebbségi önkormányzatot hoznak létre. Ezeknek a kisebbségi önkormányzatoknak a képviselőit külön választják, azonban ezeknek az önkormányzatoknak együtt kell működniük a helyi önkormányzatokkal.  A költségvetésük egyenesen a központi költségvetésből származik. Az országos rendelkezésre álló forrásokból minden önkormányzat ugyanannyi pénzt kap normatív alapon. Azonban a rendelkezésre álló keret a normatív alapon osztott források mellett sokkal nagyobb. A fennmaradó részt azok a települések kapják, amelyek előző évben több rendezvényt szerveztek, valamint akiknek megvalósítható tevékenységi tervezetük van.  A kisebbségi választásokon ezentúl azok is részt vehetnek, akik nem magyar állampolgárok, vagyis azok, akik csak bejegyzett lakcímmel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy azok is szavazhatnak, akik mondjuk Nagyváradról költöztek át Gyulára, román állampolgárok, de van bejegyzett lakcímük Magyarországon. Ehhez azonban először regisztrálniuk kell kisebbségiként.  TRANSINDEX