Értesítette Johannis a parlamentet a népszavazási javaslatról

Népszavazást kezdeményezett Klaus Johannis államfő a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről – derült ki a kétkamarás parlament házelnökeinek kedden küldött leveléből.

A jobbközép államfő először él azzal az alkotmányos jogával, hogy referendumot írhat ki nemzeti jelentőségű témákról. Johannis előzőleg éles vitába keveredett a decemberi választásokon győztes szociálliberális kormánytöbbséggel a kabinet által előkészített közkegyelmi tervezet ügyében.

Az elnöki hivatal közleménye értelmében az államfő kedden elindította az országos referendum megszervezésének folyamatát Románia alkotmányának 90. cikkelye alapján. A lakosságnak két, országos jelentőségű kérdéssel kapcsolatban kellene állást foglalnia: az egyik a korrupcióellenes harc folytatása, a másik a köztisztviselők feddhetetlenségének biztosítása.

Johannis a kátkamarás parlament házelnökeinek, Călin Popescu-Tăriceanunak és Liviu Dragneának küldte el az erre vonatkozó levelet, kérve a törvényhozó testület álláspontját a népszavazás kiírásával kapcsolatban. Az államfő ugyanakkor Sorin Mihai Grindeanu miniszterelnököt is értesítette szándékáról.

Klaus Johannis azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. A koalíciós pártok szerint viszont az államfő csak azért szít feszültséget, hogy megcsappant népszerűségét helyreállítsa. Johannis hétfőn jelentette be, hogy referendumot kezdeményez igazságügyi témákban, akkor azonban még arról beszélt, hogy a kormány által tervezett közkegyelem és a büntető törvénykönyv módosítása témakörében javasol népszavazást.

A bukaresti parlamentnek húsz napon belül kell véleményeznie a népszavazási kezdeményezést, amelyet a törvényhozás nem akadályozhat meg. A referendum kiírásáról szóló jogszabály értelmében a választói névjegyzékben szereplő polgárok 30 százalékának részvétele szükséges egy népszavazás érvényességéhez. A tavaly decemberi voksoláson, amelyen a PSD a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékát megszerezte, a részvétel nem érte el a 40 százalékot, a jobboldalnak tehát a névjegyzékben szereplő polgárok mintegy 20 százalékát sikerült csak maga mellé állítania.

(kronika.ro)