Erdélyben jobban teljesítenek az anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek

Erdélyben a magyar nyelvű oktatás színvonala elmarad a román nyelvűétől, de jobban teljesítenek az anyanyelvükön tanuló magyar gyermekek azoknál, akiket szüleik a jobb érvényesülés céljával román iskolába iratnak - hangzott el azon a kisebbségi oktatási konferencián, amelyet a torockói Duna-házban tartanak csütörtökön.

Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének az igazgatója romániai teljesítményfelmérések eredményei alapján megállapította, hogy még Hargita, Kovászna, illetve Kolozs megye román diákjai is átlagosan jobb eredményeket érnek el például matematikából az országos felmérőkön a magyar diákoknál. A kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy a romániai magyar nyelvű oktatási rendszer nem képes integrálni azokat, akik gyengébb képességgel rendelkeznek. 

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a nemzetközi tanulói teljesítménymérési program (PISA) adatai alapján állapította meg, hogy az anyanyelvükön tanuló erdélyi magyar gyerekek mind matematikából, mind szövegértésből jobb eredményeket érnek el a románul tanuló magyar társaiknál. 

Kapitány Balázs, KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatója hívta fel arra a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet ellenére nagyobb szervezettséggel, a források szakszerű elosztásával sok olyan erdélyi településen is fenntartható lenne a magyar nyelvű oktatás, ahol ez az elmúlt években válságba jutott. Három olyan konkrét esetet mutatott be, amikor magyar döntéshozók jó szándékú, de szakmailag nem kellőképpen megalapozott döntései vezettek a magyar oktatás leépüléséhez. 

Kántor Zoltán a konferenciát szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézetigazgatója, a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta, a kisebbségi oktatás kérdése egyszerre oktatáspolitikai és nemzetpolitikai kérdés. A kutató szerint az erdélyi magyar nyelvű oktatás számára a minőség javítása a kihívás. 

„Mondjuk ki: verseny folyik a többség és a kisebbség között az oktatásban. Ha a magyar oktatás nem tud felzárkózni, sőt jobb lenni a románnál, egyre több szülő fogja a román iskolát választani a gyermekei számára" – fogalmazott Kántor Zoltán. 

Az eseményt megnyitó Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos azért tartotta fontosnak a tanácskozást, mert szerinte az elkövetkező két-három évben dől el, hogy a trianoni döntés századik évfordulóját „gyarapodó nemzetként, vagy a vesztességeit feldolgozni képtelen, a negatív folyamatokba beletörődött nemzetként" fogjuk megélni. A miniszterei biztos a menekülthullám kedvező hatásának tekintette, hogy összehozta a cseheket, szlovákokat, szerbeket a magyarokkal, és reményét fejezte ki, hogy a nyomás alatt a román-magyar viszony is javulni fog. 
 

transindex.ro, MTI