Urunk mennybemenetelének ünnepén tartják a szatmárnémeti Székesegyház és a krasznaterebesi templom búcsúját.
Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte Urunk mennybemenetelét. Később a Szentírásból ismert, húsvét utáni 40. napra került. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név, áldozócsütörtök.
Az Apostolok Cselekedetei szerint Jézus negyven napon át többszöri megjelenésével bizonyította feltámadását, majd a negyvenedik napon megparancsolta apostolainak, hogy ne távozzanak Jeruzsálemből, míg "néhány nap múlva" meg nem kapják a Szentlélek ajándékát. Ezután szemük láttára felemelkedett, mígnem felhő takarta el őt a szemük elől. Két angyal magyarázta meg a tényt az apostoloknak: amint Jézus a mennybe emelkedett, úgy jön el majd ismét. Az Egyház tehát a húsvét utáni negyvenedik napon - vagyis húsvét hatodik vasárnapja utáni csütörtökön - ünnepli e misztériumot.
A Szatmári Egyházmegyében a Székesegyház, valamint a krasznaterebesi templom titulusa „Urunk mennybemenetele". Krasznaterebesen az ünnep napján, május 14-én, délelőtt tizenegy órától tartják a búcsúmisét Ft. Istvánfi Szilárd, a Szent Család templom segédlelkésze szentbeszédével. A Székesegyházban ugyanazon a napon, este hét órától kezdődik a püspöki szentmise, ott Ft. Ulmer Mihály szakaszi plébános mond majd szentbeszédet.
szatmar.ro
Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Helló Egy nemzetközi pénzügyi intézmény (...)
Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Helló Egy nemzetközi pénzügyi intézmény (...)
Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Súlyos kölcsönök magánszemélyek között Helló Egy nemzetközi pénzügyi intézmény (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek