Az EU-csúcson eldőlt: különleges státust kapnak a britek

Az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki zárónapján létrejött megállapodás különleges státust biztosít Nagy-Britannia számára az Európai Unióban – írja a Bruxinfo.

Eldőlt, hogy a szociális ellátó rendszerekhez való hozzáférést korlátozni képes "vészfék-rendszert" a megállapodás és a vonatkozó másodlagos jogszabályok hatályba lépése után hét éven át vetheti be a brit kormány, és ilyenkor minden esetben maximálisan négy évig tarthat fenn korlátozást.

Fontos jellemzője ugyanakkor az elfogadott intézkedésnek, hogy a vészfék meghúzását követő négy év során nem egyenlő a korlátozás mértéke, hanem az évek haladtával - elvben azzal arányosan, ahogy a külföldi munkavállaló befizetése a brit költségvetésbe növekszik - a hozzáférésre való jogosultság is egyre szélesebb lesz.

A vészfék alkalmazásának igényét amúgy Londonnak megfelelő indoklással a Bizottság felé kell jeleznie, amely ez alapján felkéri az EU-tanácsát (a tagállamokat), hogy minősített többséggel fejezzék ki egyetértésüket, ha az indoklást elegendőnek tartják.

A talán legtöbb vitát kiváltó családi pótlék indexálása kapcsán a végső verzió az újonnan munkát vállalók esetében azonnali hatállyal, a már korábban érkezett EU-munkavállalók családjánál 2020-tól helyezi kilátásba az új számítási módszer alkalmazását.

A kelet-európai országok részéről tett fontos engedményként eldőlt az is, hogy a családi pótlék indexálásának a gyakorlata a brit megállapodás érvényessé válása után elviekben valamennyi tagállam számára hozzáférhető és alkalmazható intézkedéssé válik.

A pénteki Európai Tanács Nyilatkozat elfogadása elviekben lezárta vitát Nagy-Britannia és a többi tagország között az alapelvek tekintetében. Az ezt követő folyamat szerint most előbb a brit kormánynak (parlamentnek, illetve a népszavazáson a brit népnek) kell kifejezésre juttatnia, hogy az ország továbbra is EU-tag kíván-e maradni. Ha ez megtörténik, a Nyilatktozat értelmében csak ekkortól válik ténylegesen hatályossá mindaz, amiben most megállapodtak, majd ezt követően veszi kezdetét a végrehajtáshoz szükséges másodlagos jogszabályok megalkotása.

A nyilatkozat külön kitér a brit földön élő EU-polgárok nem EU-állampolgárságú házastársának jövőbeni hatósági megítélésére. Eszerint ilyen esetben a befogadó ország idegenrendészeti hatósága a harmadik országokból érkező személyeknél alkalmazott rend szerint járhat el.

Az elfogadott szöveg egyértelműen leszögezi, hogy egy jövőben esedékes szerződésmódosítás révén "világossá teszik, hogy az egyre szorosabb unióra való utalás nem vonatkozik az Egyesült Királyságra". Az "egyre szorosabb uniós" kitételt nagyon is magukénak tekintő tagországok nyomására ugyanakkor megerősítésre került az is, hogy az EU szerződései e módosítás után is lehetővé teszik "az integráció mélyítését azon tagországok között, amelyek osztoznak ennek jövőképében".

maszol.ro