Az EP-választás konklúzióit emésztik: EU-csúcs Brüsszelben

Az EP-választásokról is tárgyalnak brüsszeli találkozójukon az EU-országok állam-, illetve kormányfői. A tagországok eredményeit a nagy európai államok vezetői hasonlóképpen kommentálták.

Megkezdődött kedd este Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kötetlen vacsorája, amelynek az a célja, hogy megvitassák a vasárnap lezárult európai parlamenti (EP-) választások, valamint az ugyancsak vasárnap lebonyolított ukrajnai elnökválasztás kimenetelét. Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök van jelen.

Az EP-választásokon a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot. A második helyen a szocialisták végeztek. Mindkét pártcsalád előzetesen megnevezte csúcsjelöltjét - a néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét -, akit az Európai Bizottságnak, vagyis az unió legfőbb végrehajtó intézményének az élére szánnak.

Reformokat, de hogyan?

Az euroszkeptikus pártok előretörésével kapcsolatban Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök is azt állapította meg, hogy az uniót meg kell reformálni.

Görögországban a szélsőbalos Sziriza párt nyerte a választásokat. Fölényes győzelmet aratott a szélsőjobboldali Nemzeti Front Franciaországban, valamint az Egyesült Királyság Nigel Farage vezette Függetlenségi Pártja, amely a bevándorlás korlátozását és az EU-ból való kiválást sürgeti, szintén az első helyen végzett Nagy-Britanniában, megelőzte ezzel a kormányzó konzervatívokat és a Munkáspártot.

A vasárnapi Európai Parlamenti választásokon taroltak az euroszkeptikus pártok. A választási eredményeket a nagy európai államok vezetői hasonlóképpen kommentálták, szerintük azok azt jelzik, hogy az uniót meg kell reformálni.

Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte az erőteljesen jobboldali, populista pártok előretörését. "Az ilyen erőket csak a foglalkoztatottság bővülését és a gazdasági növekedés ösztönzését célzó politikával lehet feltartóztatni. A munkahelyteremtés és a növekedés a legjobb válasz a populisták kihívására" - mondta a német kancellár.

Franciaország imázsa és befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak - mondta Francois Hollande francia államfő. "Ez a választás, meggyőződésem szerint, több, mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól. Az alacsony részvétellel és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmusuknak adtak hangot" - mondta a választások után a francia állampolgároknak az elnök.

David Cameron brit miniszterelnök szerint az eredményekben tisztán tükröződik, hogy az emberek hogyan gondolkodnak az Európai Unióról. Megerősítette, hogy a jövő évi választások után népszavazást kezdeményeznek az uniós tagságról. "A mi feladatunk most az, hogy megmutassuk, van tervünk a változtatásra. Hogy megváltoztassuk Európát. Éppen ezért a választást a britek kezébe adjuk. 2017-ig arról döntenének, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat" - mondta a brit kormányfő.

Az EP frakcióvezetői Junckert ajánlják a Tanácsnak megnevezésre

Erről és az Európai Bizottság lehetséges elnökéről is egyeztetnek a keddi csúcson az állam és kormányfők. Ez utóbbi kérdést vitatta meg az EP elnökéből és a frakcióvezetőkből álló elnökök értekezlete Brüsszelben. A Lisszaboni Szerződés értelmében az uniós országok csúcsvezetői az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a szükséges konzultációk lefolytatása után minősített többséggel döntenek arról, hogy kit jelöljenek európai bizottsági elnöknek, a parlament pedig egyszerű többséggel megválaszthatja a jelöltet. Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a kedd esti eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni.

Az EP frakcióvezetői azonban keddi tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy közösen felszólítják az Európai Tanácsot, hogy Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában először a néppárti csúcsjelölt kezdhetné meg az egyeztetéseket az EP-frakciókkal.

Angela Merkel német kancellár a kedd esti brüsszeli megbeszélésre érkezve azt mondta, hogy széles támogatói hátteret kell biztosítani az Európai Parlamentben a leendő bizottsági elnöknek. Merkel arra számít, hogy a tagországok csúcsvezetői most megbízzák Van Rompuyt a parlamenttel való konzultációk megkezdésével.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök támogatja hivatali elődjének, Jean-Claude Junckernek a jelölését az Európai Bizottság elnökének a tisztségére. Ezt a liberális pártállású politikus az MTI tudósítójával közölte kedden. Az Európai Tanács épületének folyosóján újságíókkal beszélgetve Bettel kijelentette: "ha most az Európai Néppárt nem kapja meg azt felelősséget, hogy megtehesse az első lépéseket, akkor nincs szükség csúcsjelöltekre". Szerinte el kell ismerni azt a tényt, hogy Néppárt végzett az élen, és mozgásba kell hozni a folyamatot. A brüsszeli megbeszélésre érkező Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy svéd részről soha nem támogatták a csúcsjelölt állításának a gondolatát, és hogy ezen az estén " bizonyosan nem neveznek meg senkit", csupán elkezdik a folyamatot.

Jyrki Katainen finn és Mark Rutte holland kormányfő egyaránt arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy először azt kell megvitatni, mik lesznek az új összetételű Európai Bizottság fő feladatai a következő időszakban. A néppárti Katainent időnként emlegetik a bizottsági elnöki poszt esetleges várományosaként arra az esetre, ha azt nem Juncker, hanem egy másik néppárti vezető kapná.

(hirado.hu)