Autópályán Európába

Mozgalmas hétvégét tudhat maga mögött Románia infrastruktúra-fejlesztési szempontból: szombaton megnyitották az első sztráda-határátkelőt Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság ugyanakkor 9,5 milliárd eurós infrastrukturális finanszírozást hagyott jóvá Romániának a 2014–2020-as költségvetési ciklusra.

(forrás: MTI)

Mozgalmas hétvégét tudhat maga mögött Románia infrastruktúra-fejlesztési szempontból: egyrészt immár autópályán lehet Nyugat-Európába utazni az országból, szombaton ugyanis megnyitották az első sztráda-határátkelőt Románia és Magyarország – az Arad megyei Nagylak és Csanádpalota – között.

Az Európai Bizottság eközben 9,5 milliárd eurós finanszírozást hagyott jóvá Romániának a 2014–2020-as költségvetési ciklusra a nagy közlekedésfejlesztési projektekre vonatkozó operatív program keretében – az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Bukarestben Victor Ponta miniszterelnök és Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos.

Húszsávos az új határátkelő

Az uniós támogatásból megvalósult Nagylak–Csanádpalota-határátkelőhely a román oldalon épült meg: mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépkocsiknak, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. A húszsávos határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyeket bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.

Az avatóünnepségen a mankón támaszkodó Victor Ponta kormányfő Marius Nica európai alapokért felelős miniszterrel, valamint Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével vágta el a szalagot. Ponta a megnyitón nem tartott beszédet, elmondása szerint ugyanis ezt Marius Nica tárcavezetőre hagyta, mivel a beruházás európai uniós alapokból valósulhatott meg.

Az átadás után azonban a miniszterelnök bejelentette: még ebben az évben elkészül teljes egészében a dél-erdélyi sztrádához tartozó Nagylak–Lugos-szakasz, illetve a Lugos–Szászváros-nyomvonalon is megnyitnak egy rövidebb részt, jövő évben pedig a magyar határtól már egészen Nagyszebenig lehet autópályán közlekedni.

A kormányfő hozzátette: a sztráda legnehezebben kivitelezhető szakasza a Nagyszeben és Piteşti közötti rész, az erre vonatkozó tervet pedig pénteken fogadták el, miután a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás eredménye ellen többször is óvást nyújtottak be.

A szombati megnyitón Marius Nica történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar–román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. „Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében” – fogalmazott a miniszter.

Semjén a közös projektekről beszélt

Semjén Zsolt avatóbeszédében hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása. „A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő” – tette hozzá.

Semjén kifejtette: Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszenek, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsanak meg, amely előbbre viszi a közös fejlődést. A kereszténydemokrata politikus különösen fontosnak tartotta a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását.

Semjén Zsolt ugyanakkor közölte: várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.

„A magyar kormány fontosnak tartja a határmenti területek fejlesztését, ehhez azonban a két ország helyi útjainak összekötésére is szükség lenne. Magyarország az elmúlt években kilenc új, a határig vezető útszakaszt épített uniós finanszírozásból, sajnos azonban ezeket egyelőre nem tudtuk megnyitni a forgalom előtt, mivel a romániai oldalon nincs amihez hozzákötni” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: szeretné, ha a romániai hatóságok is nyitottak lennének az ügyben, és a két kormány közösen találna megoldást arra, hogy „a határ mentén élők egyszerűbben találkozhassanak”. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez gazdaságilag és turisztikailag is fejlődéshez vezetne.

Közel 12 milliárd eurót költhet Románia

Victor Ponta egyébként a szombati határátkelő-avatón is megragadta az alkalmat, hogy az Európai Bizottság által biztosított, 9,5 milliárd eurós támogatásról beszéljen, amelyet hasonlóan nagyszabású projektnek nevezett. A bizottság közleményét a Hotnews.ro hírportál idézte, eszerint a finanszírozást közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi és energiaügyi beruházásokra lehet költeni.

A támogatáshoz a kormánynak is rendelkeznie kell valamennyi önrésszel, így a nagy közlekedésfejlesztési projekt keretében összesen 11,8 milliárd euró áll az ország rendelkezésére. Az összeg az Európai Unió kohéziós politikája keretében biztosított, összesen 23 milliárd eurós támogatás része.

A beruházási programot az uniós alapokért felelős minisztérium bonyolítja le, amelynek tájékoztatása szerint a 2014–2020 között kiutalt összegből 6,8 milliárd eurót költenek út- és autópálya-építésre, korszerűsítésre (ebből 5,1 milliárd euró az uniós finanszírozás). A környezetvédelmi beruházásokra 4,47 milliárd eurót szánnak (3,8 milliárd eurót biztosít az EU), míg az energiaiparra 600 millió eurót különítenek el (az uniós támogatás ebben az esetben 520 millió euró).

Autópályát építenek a támogatásból

A pénzből kezdik el a kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési tervének (master plan) megvalósítását is, amelyet ugyancsak most fogadott el az Európai Bizottság. Ezzel kapcsolatban pénteken Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: ígéretet tett a master plan kidolgozásával megbízott Ioan Rus volt közlekedésügyi miniszternek arra, hogy addig nem borotválkozik meg, amíg Brüsszel rá nem bólint a több milliárd eurós finanszírozásra. A pénteken már arcszőrzet nélkül mutatkozó kormányfő ezzel magyarázta, hogy törökországi térdműtétje után szakállt és bajuszt viselve érkezett vissza az országba.

A megállapodás aláírása után Corina Creţu azt is elmondta: az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően 2020-ig a hazai fontosabb vasútvonalakon 20 százalékkal csökkenni fog az utazási idő. Az uniós biztos hozzátette: a programnak köszönhetően Románia felzárkózik Európához a vízhálózat és az újrahasznosított hulladék tekintetében.

„Reményeink szerint 2020-ban az ország minden lakosának hozzáférése lesz az ivóvízhez, a háztartási szemét legalább 50 százalékát pedig sikerül újrahasznosítani” – fogalmazott. Creţu arra is kitért, hogy a 9,5 milliárd eurós finanszírozás a legnagyobb romániai, illetve a második legnagyobb európai támogatási csomag.

Ioan Rus korábban, még miniszterként a master plannal kapcsolatban úgy nyilatkozott: szerinte 2016-ban elkészül a Torda és Szászsebes közötti autópálya, a teljes észak-erdélyi sztráda Brassótól Borsig 2017–2018-ban lehet kész, és hamarosan elkezdik építeni a Piteşti–Nagyszeben- és a Comarnic–Brassó-sztrádaszakaszokat is. A nagyszabású közlekedésfejlesztési terv ugyanakkor hét nemzetközi repülőteret, tíz dunai kikötőt és tizennégy intermodális közlekedési csomópontot is magában foglal.

Krónika