Asztalos: nem kell félni a „cenzúratörvénytől”

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között kirobbant vita miatt a jövő hétre halasztotta szerdán a képviselőház a végszavazást annak a törvénytervezetnek az ügyében, amelynek értelmében súlyos pénzbírság lenne kiróható azokra a magánszemélyekre vagy sajtóorgánumokra, amelyek megsértik valakinek az emberi méltóságát. A Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által még tavaly beterjesztett jogszabályt számos bírálat érte, mivel egyesek szerint korlátozza a sajtószabadságot, és cenzúrát vezet be. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke szerint azonban árnyaltabb a kép.

Asztalos Csaba

A törvénytervezet értelmében a rágalmazáson az olyan kijelentések vagy tettek értendők, amelyek egy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt hoznak hátrányos helyzetbe egy személyt.

A tervezet azt is előírja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) keretében létre kell hozni az Emberi Méltóság és Tolerancia Előmozdításának Osztályát, amelynek a valamely társadalmi csoporthoz való tartozás miatti rágalmazás megelőzése lesz a feladata. A képviselőház jogi bizottsága növelte a rossz hírnév keltéséért járó bírságokat: a büntetés 1000-től 30 ezer lejig terjedhet, ha a diszkrimináció szenvedő alanya magánszemély, és 2000-től 100 ezerig, ha csoport. A szenátus által elfogadott verzióban a felső határ még 60 ezer lej volt.

A PNL ellenezte a jogszabály elfogadását, a párt szerdán a tervezet levételét javasolta a parlament napirendjéről, és végül jövő hétre halasztották a végszavazást. Gabriel Andronache PNL-es képviselő szerint a törvény túlszabályozza a kérdést, szerinte ugyanis a polgári törvénykönyv megfelelően rendelkezik a témában. Szerinte a törvény legfőbb célja a Facebook-kommentek és az újságírók elhallgattatása.

Hasonlóan vélekedik több jogvédő szervezet is: az Expert Forum, a Freedom House Románia és a Társadalmi Párbeszédért Csoport nyílt levélben fordult a képviselőkhöz, amelyben a tervezet elvetésére kérik őket. „Véleményünk szerint egy ilyen törvény eszközként használható a sajtó és a civil társadalom megfélemlítésére, és a szólássszabadság súlyos megsértéséhez vezethet" – áll a levélben, amelynek aláírói szerint a sértés, illetve a társadalmi csoport fogalma is nehezen meghatározható.

Liviu Dragnea ugyanakkor azzal indokolta a jogszabály szükségességét, hogy nem szabad megengedni a kisebbségellenes megnyilvánulásokat. Egyben kijelentette: a törvényben nincsenek olyan kitételek, amelyek büntetnék, hogy a sajtó bármit írjon a politikusokról. Alina Gorghiu, a PNL elnöke jelezte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, ha a képviselőház elfogadja azt.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke ugyanakkor a Krónikának szerdán úgy vélekedett, a helyzet lényegesen árnyaltabb.

„A vita túlpolitizált, sokan el sem olvasták a jogszabályt, amelynek pozitív oldala is van. Tartalmaz fontos előírásokat, mint például azt, amely szerint a közigazgatásban is előtérbe kell helyezni az esélyegyenlőség és az emberi méltóság témáját, mint ahogy azt is tartalmazza, hogy ezeket az elveket az oktatásban is alkalmazzák" – mutatott rá Asztalos.

A CNCD-elnök szerint a jogszabály nem a szólásszabadság korlátozását célozza. „Nem hiszem, hogy arról szól, hogy a politikusokat nem lehet anyázni" – fogalmazott. Rámutatott: a jelenlegi jogszabályok is tartalmaznak előírásokat a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Vannak értelmezési normák, jogi elvek, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is alkalmazzák ebben a témakörben. Asztalos kijelentette: a szólásszabadság elve fontos, ugyanakkor az uszításnak és az etnikai diszkriminációnak határokat lehet szabni, és szankciókat lehet miattuk kiróni.

„Ez a törvény nem a sajtóról szól, annak a szólásszabadsága más elbírálás alá esik, sokkal tágabb, hiszen a sajtó dolga éppen az, hogy tájékoztassa az embereket a közélet történéseiről, hogy azok ennek nyomán hozhassák meg döntéseiket" – ecsetelte az elnök. Rámutatott: az általa vezetett intézmény is szilárdan rögzített kritériumrendszer alapján értelmezi a szólásszabadság határait, és emlékeztetett: a CNCD határozatainak mintegy 90 százalékát bírósági döntés is megerősítette. Az újonnan létrehozandó osztály kapcsán rámutatott: annak feladata nem az, hogy szankciókat rójon ki, hanem az, hogy előmozdítsa az esélyegyenlőséget, például szakvélemények megfogalmazásával, illetve képzéseket tartson a sajtónak.

kronika.ro