Antal Árpád: minél több a magyar szavazat, annál gyengébb az AUR

Ötödik polgármesteri mandátumára készül Sepsiszentgyörgy élén, de Ön az Országos Önkormányzati Tanács elnöke is. Ennyi év után, gondolom, tűpontosan ismeri, átlátja a hazai közigazgatás minden ágát-bogát. Hogyan jellemezné a rendszert?

Világosan ki kell mondani, hogy Bukarestben káosz uralkodik, és nekünk, RMDSZ-es polgármestereknek úgy kell koherensen vezetnünk egy-egy települést, eredményeket felmutatnunk, érthetőek és követhetőek lennünk, hogy közben a rendszerben összevisszaság, fejetlenség uralkodik, például folyamatosan változnak a miniszterek. 

Bukarestben az erő a kommunikáció nyelve. Ezért is fontos, hány RMDSZ-re leadott szavazat lesz június 9-én az erdélyi, székelyföldi városokban és településeken. Én ugyanúgy leteszem a polgármesteri esküt, ha 35 százalékos a támogatottságom, vagy ha 75 százalékos, de más az erőm Bukarestben. Ha ott látják, hogy egy polgármester mögött ott van a közösség, akkor például megépül a 65 millió eurós jégcsarnok Sepsiszentgyörgyön. Itt nem az kérdés, hogy azt a 65 milliót egyébre lehetne költeni itt Sepsiszentgyörgyön, hanem az a kérdés, hogy Konstancán, Galacon vagy Sepsiszentgyörgyön épül meg a jégcsarnok. 

Ez a június 9-ei választások tétje?  

Erdély földjén minden választás sorsdöntő. Ha azt mondanám, hogy az idei választások száz évre határozzák meg a magyar közösség jövőjét, lehet túloznék, de ha azt mondom, hogy tíz évre, akkor biztos keveset mondok. Évtizedekre lesz hatással, mert miután az idei sok választás lejár, újratervezésre lehet számítani az országban. 

A jelenlegi közigazgatási berendezkedés 56 éves, ha ezt átalakítják, egy fél évszázadra teszik. Ha nem leszünk ott, hogy ezt az átalakítást jó irányba tereljük, a vesztesei lehetünk. Traian Băsescu több mint tíz évvel ezelőtt Fehér, Szeben, Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyéket akarta összevonni. Abban a „megyében” nekünk, magyaroknak 28 százalékos lenne a számarányunk. Ez azt jelentené, hogy a megyei tanácselnököt szinte biztos nem a magyar közösség választaná, Gyulafehérvárra kellene járjunk ügyet intézni, ott döntenének arról, hogy a Székely Nemzeti Múzeum, vagy a nagyszebeni Astra Múzeum kap finanszírozást. Első körben leépülnének az identitásunk megőrzése szempontjából rendkívül fontos intézményeink, majd a politikai erőterünk is. 

Ez a választások tétje: a létünk. Ha jól szerepelünk és erősek leszünk, akkor megakadályozzuk az átszervezést, vagy kiharcoljuk, hogy nekünk is jó legyen. Mi is el tudunk képzelni jobbat, mint a jelenlegi, de az nemcsak szakmai szempontból kell megfeleljen, hanem magyar szempontból is. 

Többször említette, úgy kell dolgoznia, hogy egy kézzel építkezik, a másikkal védekezik. Hatalmas sokk volt, amikor meghurcolta a DNA, többször megbírságolták a szimbólumaink használatáért. Hogyan látja, változott-e a helyzet? 

Másfél évtizede mondjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi származású Dan Tanasă nem egy magányos farkas. Nem egyszemélyes intézmény, hanem eddig egy láthatatlan rendszer látható alakja volt. Azt is el kell mondani, hogy nekünk nem a románok, nem a román állam az ellenségünk, hanem a román államnak azok a részei, melyek egy homogén, ortodox Romániát szeretnének, és a szemükben mi „kavics vagyunk a gépezetben”. Ők azt szeretnék, hogy mi ne legyünk, vagy legyünk ortodox románok. Ők eddig többnyire láthatatlanok maradtak. Ám amikor az AUR betört az Úzvölgyébe, majd a román politikába, felszínre kerültek. A román mélyállam magyarellenes szelete az AUR formájában jött felszínre.

Sepsiszentgyörgyön mi megtanultuk, hogy sárkány ellen sárkányfűvel, magyarellenesek ellen magyar szavazattal lehet felvenni a harcot. Nem kell ezt túlbonyolítani: minél több magyar szavazat lesz, annál kisebb lesz az AUR ereje. Ha az RMDSZ ott van a döntéshozó struktúrákban, akkor az AUR eljelentéktelenedik. Az RMDSZ európai parlamenti jelenléte azt jelenti, hogy fel tudjuk velük venni a harcot Brüsszelben, az RMDSZ parlamenti ereje pedig a garancia arra, hogy nem fogja az AUR vezetni ezt az országot. 

Milyen Európát és Romániát szeretne? 

Sok elvárásunk van az Európai Uniótól. Miközben Bukarest folyamatosan kettős mércét alkalmaz az erdélyi magyarokkal szemben, Brüsszel is ugyanazt teszi. Nincs az rendben, hogy miközben Dél-Tirolnak lehet autonómiája, a székelyföldi autonómiát az Unió nem tűzi a zászlójára. Ez egy csalódás. Ám azt is látni kell, hogy rengeteg uniós forrást sikerült idehozni, azok nélkül sokkal szegényebb lenne Sepsiszentgyörgy, sokkal rosszabb körülmények között élnénk. 

És azt is látni kell, hogy nemcsak magyar, vagy RMDSZ-es hóbort, hogy az Európai Unióval problémák vannak. Legutóbb márciusban találkoztak az európai városok és régiók képviselői, amikor elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben ugyanazt mondtuk mindannyian: az Európai Unió vezetői nem érzik a valóságot. Ha kivesszük abból a nyilatkozatból a diplomáciai tompítást, az egy nagyon erős üzenet az Unió vezetőinek, hogy valami elcsúszott, nem jó az irány, újra kell gondolni, az európai közpolitikákat a helyi igények alapján kell megformálni. Az a kérdés, sikerül-e egy olyan újratervezést megvalósítani, ami számunkra is jó. De erre csak akkor lehetünk hatással, ha mi is ott vagyunk. 

Olyan Romániát szeretnék, ahol nem alkalmaznak kettős mércét, ugyanúgy tiszteletben tartanak minket, mint a többségi polgárokat, úgy tisztelik az ország vezetőit, hogy beengednek a Schengenbe, ahol nincs káosz, mert akkor sokkal több eredmény lehet elérni. 

Milyen eredményre számít a június 9-ei választásokon? 

Sepsiszentgyörgyön van döntési lehetőség: hat polgármester-jelölt közül választhatnak a város polgárai. Arra kérem a sepsiszentgyörgyi embereket, ha valaki elégedetlen velem, nem érzi úgy, hogy szavazatával nekem erőt szeretne adni, amit Bukarestben felmutathatok, ne szavazzon rám, de menjen el, és szavazzon az RMDSZ európarlamenti listájára. Ha nem lesz meg az 5 százalék, nem jutunk be oda, ahol a döntések születnek, ahol az érdekeinket érvényesíteni tudjuk.

Az jut eszembe, hogy az angol népköltés milyen jól szemlélteti, hogy apró dolgok, milyen fontossággal bírnak: „Egy szög miatt a patkó elveszett/A patkó miatt a ló elveszett. /A ló miatt a lovas elveszett./A lovas miatt a csata elveszett./A csata miatt az ország elveszett.

Minden erdélyi magyar ember szavazata egy ilyen patkószeg, ami a csata, a haza, az egész erdélyi magyar közösség szempontjából fontos. Az erdélyi magyar közösség a mi közös hazánk, és minden erdélyi magyar ember szavazata az a patkószeg, amelyik, ha hiányzik, az egész rendszer összeomolhat. 

Ezért kérem, június 9-én menjenek el, és szavazzanak az RMDSZ-re!

Szerző: Zahoránszki Brigitta