ActiveWatch: Románia nem a sajtószabadság bajnoka, és ezt a közönség is tudja

A szervezet éves jelentése szerint számos alkalommal próbálták meg a román hatóságok korlátozni a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

(forrás: transindex.ro)

Az átpolitizálás, a korrupt finanszírozási mechanizmusok, a tulajdonosi érdekeknek való alárendeltség, a titkos ügynökök jelenléte a szerkesztőségekben és a közbeszéd befolyásolása az írásaik által - ezek a legfontosabb problémák, amelyekkel tavaly küszködött a romániai sajtó, állapította meg az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség a május 5-én bemutatott jelentésében, amelyben a magyar kisebbségre is kitér. 

A jelentés szerint ugyanis a román hatóságok számos alkalommal próbálták korlátozni a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. 


A választási év felszínre hozta a problémákat 

A FreeEx Sajtószabadság Romániában, 2014-2015 című jelentés szerint lévén, hogy 2014 választási év volt, sokkal láthatóbbá váltak a sajtószabadságot sértő problémák, mint a korábbi években.

Az ActiveWatch felidézi, 2014-ben Románia 2013-hoz képest 7 helyet rontva a 52. helyen szerepelt a Riporterek Határok Nélkül által készített, sajtószabadságot vizsgáló nemzetközi felmérésében. 


Csökkent a sajtó bizalmi indexe 

A sajtófigyelő civil szervezet a sajtó bizalmi indexe visszaesését alátámasztandó, egy másik, a Konrad Adenauer Stiftung által megrendelt, tavaly februárban készített felmérésre is hivatkozik jelentésében, amely szerint a megkérdezettek 52%-a azt nyilatkozta: úgy érzékeli, hogy nem független vagy többnyire nem független a romániai sajtó. Mindössze öt megkérdezettből egy személy vélekedett úgy, hogy a sajtó független. 

"A sajtó politikai propaganda céljait szolgáló eszközzé való degradálása soha nem volt ennyire egyértelmű, amire a választási év még inkább ráerősített. A választási kampányt a televízióstúdiókban zajló, félretájékoztató, manipulatív, a személyes támadásoktól sem mentes, leplezetlen partizánakciók kísérték, amelyek sokszor a nemzeti és vallási érzékenységet sem átallottak kihasználni" - derül ki az ActiveWatch jelentéséből. 

A jelentés készítői ugyanakkor arra is rámutattak, hogy egyes médiamogulok az igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlás eszközeként használták a tulajdonukban levő sajtóorgánumokat. 

Ebben a kontextusban csökkent a sajtó bizalmi indexe, a választók, úgy tűnik, inkább alternatív internetes információforrásokat keresnek, vagy a közösségi médiát használják. 

Az elmúlt egy évben több sajtóorgánumot érintő, tulajdonosok, adminisztrátorok és újságírók által elkövetett korrupciós ügyekre derült fény, több újságíró ellen is bűnvádi eljárás indult, vagy végleges ítélet született csúszópénz elfogadása vagy zsarolás miatt. 


Titkosszolgálatok a szerkesztőségekben 

A jelentés készítői továbbá megjegyzik, hogy egy újságíró felfedte titkos ügynöki múltját, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója pedig elismerte, hogy beépített titkos ügynökök dolgoznak a szerkesztőségekben. 

Ugyanakkor a jelentéskészítők arra is kitérnek, hogy George Maior a SRI igazgatójaként nyíltan megfenyegette a Big Brother-törvény ellenzőit, közöttük újságírókat, alkotmánybírákat, és emberjogi szervezeteket. Ezzel egyidejűleg „újságírók kórusa” támogatta a SRI- és a Big Brother-törvényeket. 


Napirenden volt a sértegetés, bántalmazás 

Gyakori jelenség volt a tavaly, hogy hatalmi pozícióban levő személyek sértegettek újságírókat, azonban újabban bizonyos politikailag elkötelezett újságírók sem riadnak vissza a sértő nyelvezet használatától. 

A jelentésben megemlítik, hogy rendőrök megvertek és verbálisan bántalmaztak egy újságírót Bukarest központjában, egy rendőrőrsön. A sors iróniája, hogy az újságíró éppen egy rendőri bántalmazásról szóló cikk kapcsán dokumentálódott. Több újságíróval is megesett tavaly, hogy az utcai tüntetések alkalmából a rendőrök lökdösték, vagy sértegették őket. 

Az ActiveWatch jelentése szerint az államfő, a miniszterelnök és egyes miniszterek elzárkóznak az újságírók által feltett kényelmetlen kérdések megválaszolásától, vagy sértegetik a sajtó munkatársait. „A kormány feláldozta a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, csakhogy a kínai kormánynak tetszelegjen” - írja jelentésében az ActiveWatch, arra emlékeztetve, hogy egy kiadvány újságíróját nem engedték be a Victoria-palotába, a kínai delegáció látogatásáról tudósítani. 


Tavaly sem volt könnyű az újságíróknak 

A sajtószabadság egyéb formában történő megsértésére is felhívja a figyelmet a jelentés: mint ismerteti, egyes közintézmények túlzott összegű illetéket kérnek el közérdekű dokumentumok kibocsátásáért cserébe, ezzel a gyakorlattal pedig korlátozzák a közérdekű információkhoz való jogot. 

A médiapiacot tavaly továbbra is sújtotta a gazdasági válság, a média gazdasági helyzetét a tulajdonosok vagy sajtómecénások ellen indult bűnvádi eljárások is súlyosbították. Elbocsátások, a fizetések késése és a sajtóintézmények fizetésképtelensége is tovább rontott az újságírók helyzetén. 


Intézményi szintű problémák 

A FreeEx jelentés a Román Televíziótársaság (SRTv) és a Román Rádiótársaság (SRR), illetve az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) problémáira és visszaéléseire is kitért. Volt rá példa, hogy a közszolgálati televízió (TVR) vezető tisztségeiben levő személyek betiltottak véleményanyagokat, vagy a TVR elnök-vezérigazgatója arra panaszkodott, hogy politikai nyomásgyakorlás érkezett a kormánypárt részéről. 

„A CNA a nyilvánosság előtt lejáratta magát a tanács igazgatójának alkalmatlan munkavégzése és a törvényszegései miatt, illetve azért is, mert a tévéadók által elkövetett kihágások esetén félénken osztogatta a bírságokat. A CNA keretében lezajlott beszélgetésekről készült felvételek ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az intézmény bizonyos televíziókat favorizált” – írja jelentésében az ActiveWatch. 

A jelentést az ActiveWatch FreeEx programja keretében készítette el. Ez a program 1999-ben, a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelme és népszerűsítése érdekében indult.

transindex.ro