A műanyag palackok tánca...

A régi nagybányai emberek ,,Kismalom” néven ismerték és sokan ma is úgy ismerik azt a rövid kis utcát, amely a Zazar-folyó mentén a Híd utcára vezet ki.

Nagy Oszkár: Kismalom utca (forrás: galeriaquadro.ro)

Nem régen benne még néhány öreg ,,kontyos” ház is állott, amit egykor a jónevû festõmûvész Nagy Oszkár szeretettel megfestett, és amelyekbõl sajnos mára már nem maradt egy példány sem az utókor számára. De az elmúlt néhány év alatt még a mûvész alkotásai is többnyire küldöldre kerültek, nem tudom, maradt-e még egyáltalán belõle városunkban is.

Ezzel a gondolattal mentem át egyik nap a ,,Kismalom” utcán, hogy kijussak a Híd utcára, miközben a kovácsmester, Csorba úr háza és mûhelye táján a megduzzadt Zazar vizének nagy robaja terelte el gondolatomat. Elcsodálkoztam, hogy milyen erõs hanggal zúdul alá a folyó az alig két méter magas mesterségesen épített kis vízesésen, ami arra hivatott, hogy nagy esõzés és hóolvadás idején valamelyest megtörje a víz óriási sebességét. Mekkora lehet a zúgása például a Venezuelában lévõ Angel nevû vízesésnek, amely csaknem egy kilométer magasságból zúdul le - gondoltam magamban, miközben ezt a gondolatomat is elterelte egy elém táruló nagy szennyfolt a kis vízesés által gerjesztett örvény tetején. Néztem, hogy az örvénybõl nem tudnak kiszabadulni a színes palackok, mintegy százan járták a riói karneválra emlékeztetõ táncot. Egy ideig néztem az ember okozta sajnálatos környezetszennyezõ jelenséget, miközben a németországi és olaszországi tapasztalatok jutottak eszembe. Ugyanis ott a hulladékok szelektív gyûjtése régóta okosan meg van oldva, hisz ott úgymond már a konyhában elkezdõdik. Külön kis mûanyag gyûjtõkbe teszik a háziasszonyok az üveget, a papírt, mûanyagféléket, palackokat, de az ételmaradék sem kerül a szemétbe a rágcsálóknak, mert arra is van külön tároló. Mindezt két naponként elszállítják az erre hivatott közszolgáltatók. És ez minden kisebb helyiségben is mûködik, így õrzik meg a folyók és az egész környezet tisztaságát.

Végül még egy gondolat: talán évek múlva a mi unokáink is eljutnak majd arra a szintre, ha egyáltalán itthon fogják megõrizni a környezetet.

Adja Isten, hogy úgy legyen!

Varga Imre

Bányavidéki Új Szó