A magyar áfa negyedét elcsalják

Az itthoni túlzott adminisztráció gátolja a gazdasági növekedést, csökkenti az ország vonzerejét – hangzott el egy budapesti konferencián. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) a szakértők szerint kijátszható, legtöbbször a becsületes adózók járnak rosszul miatta, és sértheti az uniós alapelveket is.

Mintegy 200 milliárd eurótól, az összes lehetséges bevétel hatodától esnek el az európai uniós tagállamok az áfacsalások miatt. Magyarország ilyen szempontból a középmezőnybe tartozik, 25 százalékra becsülik a hiányzó bevételt. Ez Romániában meghaladja a 40 százalékot – mondta tegnap Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner csoport adótanácsadó cég munkatársa a XVII. európai áfakonferencián. A 26 tagország részvételével megrendezett budapesti eseményen kiderült, az Európai Unión (EU) belül Hollandiában, Finnországban és Luxemburgban a legkisebb, öt százalék körüli a rés a beszedhető és a beszedett áfa összege között. Svájcban ugyanakkor szinte nincs is csalás a rendkívül alacsony adókulcs miatt.

– Az áfacsalások elleni intézkedéseket úgy kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedését. Magyarországon ez egyelőre nem működik jól, a rendkívül sok adminisztrációs teher miatt a becsületes adózóknak is nehéz elvégezni feladatukat, ez csökkenti az ország vonzerejét. Hiába tartalmaz jó ötleteteket például az ekáer, hosszadalmas és ki lehet játszani – mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Az Európai Bizottság mellett működő áfaszakértői csoport tagja kiemelte, az EU jelenleg nem szabályozza az adóelkerülést megakadályozó intézkedéseket, ezért országonként eltérő a rendszer. Tervbe vették az uniós áfarendszer átalakítását, szeretnék kiterjeszteni a fordított adózást és a gyors reagálású mechanizmusok népszerűsítését. A tagállamok alapvetően két módszert használnak a csalások kiküszöbölésére. Vannak országok, ahol elsősorban formális, adminisztratív eszközökre építenek, mások sokkal inkább az ügyletek valóságos üzleti tartalmát, racionalitását vizsgálják. Jancsa-Pék Judit elmondta, hazánk és a kelet-közép-európai országok élen járnak az adminisztratív jellegű intézkedések terén. A második módszert inkább a nyugati államok használják.

Magyarország szinte minden adóelkerülési intézkedést alkalmaz: a gyakoribb áfabevallást, a belföldi összesítő jelentést, az online pénztárgépeket, a számlázóprogramok regisztrációját, a könyvelési programok bejelentését és a tegnap sok kritikával illetett ekáert. A szakértők megállapították, kétséges, hogy a rendszer képes-e valóban kiszűrni a csalókat. Jelentős adminisztráció kötődik ugyanis hozzá, s ez megkérdőjelezi az intézkedés arányosságát.

Jancsa-Pék Judit szerint megkönnyíti az adózók dolgát, ha iránymutatást kapnak, mit kell tenniük annak bizonyításához, hogy kellő gondossággal jártak el üzleti partnerük kiválasztásánál. Magyarországon is létezik ilyen iránymutatás, de a gyakorlati élettől elrugaszkodott dokumentumokra és bizonyítékokra támaszkodik, nem nyújt kellő biztonságot a jóhiszemű adóalanyok számára. Elmondta, bizonyos országokban az adóhivatal maga értesíti az adózót a csalás kockázatáról. Ha valaki a figyelmeztetés ellenére mégis részt vesz egy ilyen ügyletben, és bebizonyosodik a csalás, már nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a kockázatról.

Hannes Gurtner kifejtette, a fordított áfa csökkenti az áfafizetők érdekeltségét a csalásban. A vevő ilyenkor az áfát nem az eladónak fizeti meg, hanem az államnak. Ez azonban csak akkor működik, ha nem csak egy-egy állam vezeti be, mert a csalók átteszik tevékenységüket máshová.

hirado.hu