Bányavirágok Faragó Vilhelm gyűjteményéből

Kiállítás a Teleki Magyar Házban, március 1-én, pénteken 18 órától.

Ma már ritkaságszámba megy a nagybányaiak körében, hogy valakinek bányavirág-gyűjteménye legyen, a közelmúltban azonban még szinte minden családi házban akadt egy bányavirágos vitrin, még akkor is, ha a családban senki nem dolgozott közvetlenül a bányaiparban. Amíg a Bányavidéken működött a bányászat, aránylag könnyű volt gyarapítani a gyűjteményeket. Az emberek csereberélgettek, adták-vették a szebb ásványokat egymás között, bővítve kollekcióikat, amelyekhez rendszerint egy-egy esztergapadon készült mini-bányafúró és miniatűr bányalámpa is hozzátartozott.

A bányaipar megszűnt, bányavirágokhoz ma már sokkal nehezebb hozzájutni Nagybányán, mint akár két-három évtizeddel ezelőtt. A lezárt tárókba (bár vannak akik vállalják a kockázatot) megfelelő biztosítás és engedély nélkül életveszélyes leereszkedni. Sokan túladtak gyűjteményeiken, a hajdan gazdag magánkollekciók emlékét ma már csak az európai hírű Bányavirág Múzeum és egy-két megmaradt magángyűjtemény őrzi.

Faragó Vilhelm évtizedek óta, szenvedélyesen gondozza bányavirágait, folyamatosan gyarapítva ismereteit a féltve őrzött darabokról. Több ezer darabból álló gyűjteményében, amelyből a Teleki Magyar Házban pénteken nyíló bányavirág kiállítás nyújt betekintést, talán a családjaink egykori példányait is fellelhetjük.

A kiállítás megnyitójára március 1-én, pénteken 18:00 órától kerül sor, amikor Pekár István „Magyar Atlantisz, A szatmári ércbányák világa” című filmje is vetítésre kerül.

Szeretettel várnak minden érdeklődőt!