Zilahon is leülhetünk Ady Endre mellé – Köztéri szobrot kap a város híres diákja

Köztéri szobrot avatnak december közepén Ady Endre diákéveinek helyszínén, Zilahon. Bíró Lajos szobrászművész interaktív szobrot álmodott a költőnek: egy padon ülve ábrázolja, így le lehet ülni mellé, és akár szelfizni is lehet vele.

Egész alakos köztéri szobrot kap diákévei helyszínén, Zilahon az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre. Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotása egy padon ülve ábrázolja a költőt, amint egykori iskoláját, a Wesselényi-kollégiumot nézi. Az interaktív szobrot ugyanis a régi főtéren, a városháza és a Wesselényi-szobor között állítják fel – mondta el a Krónikának Fazakas Miklós zilahi alpolgármester.

A szoborállítást a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács kezdeményezte, ehhez társult partnerként az RMDSZ. A költségeket pályázati pénzből – a magyar kormány és a Communitas Alapítvány támogatásából – és magánadományokból fedezik. A szoboravatást december 15-ére tervezik, abból az alkalomból, hogy a költő száz éve halt meg. Az ülő Ady a Wesselényi-parkban, a járda mellett kap helyet, a Kolozsvár irányából Szatmárnémeti felé vezető sugárút jobb oldalán, hátterében a másik nagy magyar személyiségnek, báró Wesselényi Miklósnak emléket állító szoborral.

Az Ady-szobor felállításával párhuzamosan Zilah fő látványossága is megújul: a Wesselényi-szobor talapzatának a restaurálása már elkezdődött, az önkormányzat által finanszírozott munkával márciusra kell elkészülnie a kivitelezőnek. Fazakas Miklós alpolgármester szerint a talapzatfelújítást térrendezési munkálatok követik, a városvezetés ugyanis rendezettebbé tenné a kicsit elvadult parkot, levágnák a letöredezettebb ágakat, fákat, melyek helyére kisebb cserjéket, tujákat ültetnének, hogy jobban érvényesülhessen a Wesselényi-szobor és a Vigadó épülete. A Wesselényi-kollégium, amire az Ady-szobor néz majd • Fotó: picasa.com/Iulian Oancia Fadrusz János is hasonló tervet készített a bárót egy idős paraszt társaságában ábrázoló híres alkotásához – emlékeztetett az RMDSZ-es alpolgármester. Környezete is kapcsolódni fog az emlékműhöz, ezért a járdák aszfaltburkolatát térkőre cserélik, tette hozzá. „A Wesselényi-szobor lesz a kiindulópontja az egész tér felújításának” – fogalmazott az alpolgármester. Fazakas Miklós elmondta, a Wesselényi-szobor talapzatának restaurálása során a még használható részeket helyreállítják, a megrongálódott köveket pedig süttői mészkőre cserélik, ebből készült ugyanis az eredeti talapzat is. Utóbbi az 1902-es felavatása óta már átesett egy felújításon, amikor másfajta követ használtak a pótláshoz, így most többnyire ezeket kell cserélni, magyarázta az elöljáró. A talapzatfelújítást a már említett térrendezés követné, melynek keretében Zilah régi főtere teljesen új köntöst kapna.

„Eléggé magára volt hagyatva a régi főtér, minél hamarabb szeretnénk ezen változtatni” – mondta az alpolgármester, aki szerint a jövőben a Király utca felőli részen található angyalkás kutat is felújítanák. Az interaktív Ady Az Ady-szobor egyébként Zilah első interaktív köztéri szobra lesz, a költő mellé akár le is ülhet fotózkodni a látogató. Lehet szelfizni vele, magát a helyet is úgy választottuk ki, hogy látható legyen a kollégium, és a Wesselényi-szobor is benne legyen a képben” – avatott be a részletekbe Fazakas Miklós. Az egész alakos szobor készítése folyamatban van, december elejére készülne el. Bíró Lajos mátészalkai szobrászművésznek egyébként nem ez lesz az első erdélyi alkotása, sőt Adyt is bronzba öntötte már. Ő készítette a költő nagykárolyi szobrát, mely Marchis Otília (Itóka) társaságában ábrázolja. A Károlyi-kastély parkjának főbejáratánál elhelyezett szoborcsoportot két éve, 2017 novemberében avatták fel. Interaktív szobornak szánták a nagyváradi Holnaposok szoborcsoportot is, mely Ady Endrét Dutka Ákos, Juhász Gyula és Emőd Tamás társaságában, egy kávéházi asztal körül ábrázolja. Deák Árpád szobrászművésznek a Fő utcán elhelyezett alkotása egy üres széket is magában foglal, melyre leülhet a látogató.

Ady Endre 1892-től volt a zilahi református kollégium diákja, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett: csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot. Itt kezdődtek első irodalmi próbálkozásai, írta első verseit is. „Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat” – írta zilahi diákéveiről 1903. november 26-án a Szilágy című lapban.

(kronikaonline.ro)