Újabb módosításokkal egészítettük ki a közigazgatási törvénykönyv tervezetét az anyanyelvhasználati jogokkal kapcsolatosan

(RMDSZ tájékoztató)

Újabb módosításokkal egészítettük ki a szenátusban kivívott anyanyelvhasználati jogokat a képviselőház különbizottságában: a félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett leszögeztük, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását.

Szerdán zárultak a közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai. Az így elfogadott formájában kerül a tervezet a képviselőház asztalára, amely a végső döntést hozza a kérdésben.

Cseke Attila, a közigazgatási törvénykönyvet vitató parlamenti különbizottság tagja elmondta, a szenátusi munkálatok összesen 70 módosító javaslatának mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, amelyet az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb 5 módosítással egészítettek ki.  „A közigazgatási törvény tervezete, amely várhatóan jövő héten kerül a képviselőház asztalára, minden, számunkra fontos elvet tartalmaz, közigazgatási és kisebbségvédelmi szempontból is jelentős eredményeket értünk el: bővülnek anyanyelvhasználati jogaink, a prefektus hatalmát alkotmányos keretek közé szorítottuk vissza, erősödik az önkormányzatiság, és decentralizáció révén javulnak a közszolgáltatások, mint például a jogosítvány-kibocsátás és a gépjárműbejegyzés” – összegezte Cseke Attila.

A közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése. „Első körben, a szenátusi munkálatok során négy pontban sikerült eredményt elérnünk kisebbségi szempontból: ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok. A helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti”– mondta a szenátor. 

Javaslatunkra a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is előírja a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára a törvénykönyv tervezete. „Mostanáig a jogszabály csak annyit írt elő, hogy a közigazgatási intézmények alkalmazottai a hatályos törvények betartásával kell végezzék tevékenységüket. Ezt egészítettük ki azzal, hogy minden olyan nemzetközi egyezmény betartása is kötelező lesz, amelyet Románia aláírt. Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – fogalmazott a szenátor.

Kezdeményezésünkre tervezetünk arra kötelezi a kormányt, hogy a közigazgatási törvénykönyv hatályba lépését követő 90 napon belül dolgozza ki az alkalmazási normáit az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezéseknek.