Traian Bãsescu újból súlyos támadást intézett a magyar közösség és a magyar jogok ellen

Ismét terítékre került a magyar kártya egyes román politikusok, fõleg a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) a képviselõi körében. Most éppen az RMDSZ-kongresszuson egyhangúlag elfogadott határozat kapcsán hördültek fel az éppen ,,szolgálatos hazafiak".

Mirõl is szól ez a határozat? A dokumentum azt mondja ki, hogy a romániai magyar közösség saját szimbólumainak tekinti a székely zászlót és himnuszt, valamint a magyar nemzet zászlóját és a magyar himnuszt. Ugyanakkor egy vitaindító dokumentumot is elfogadtak a kongresszuson, amely a erdélyi magyarok jövõbeli lehetõségeit veszi számba, és így fogalmaz: „Erdély egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából”. 

Az említett határozat olyannyira kicsapta a biztosítékot egyeseknél, mintha legalábbis arról döntöttek volna  a kongresszuson, hogy holnaptól Erdélyt Magyarországhoz csatolják.

,,Sajnos a PMP szószólóinak gyakran van nagyromániás idõket idézõ retorikájuk. Õszintén mondva, nem értem, mi kivetnivaló van abban, ha valaki a saját nemzeti szimbólumait tiszteli? Elvégre a himnusz NEMZETI himnusz, a zászló pedig NEMZETI zászló, nem köztársasági himnusz, vagy zászló. Egy nemzetet pedig elsõsorban a közös nyelv és kultúra teszik nemzetté, nem pedig a GPS-koordinátái. Mi, romániai magyarok pedig - ha tetszik, ha nem - a magyar nemzet részei vagyunk, így számunkra a magyar himnusz és a magyar zászló jelentik a nemzeti jelképeket. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kötelességünk tiszteletben tartani a román, vagy bármilyen más nemzet jelképeit” - nyilatkozta lapunknak Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselõ. 

Általában a nemzet fogalmának a különbözõ értelmezése (elsõsorban a francia felfogás hibás átültetése) miatt tudnak fogódzót, kivetnivalót találni azok, akik semmilyen szín alatt sem hajlandók a saját nemzeti jelképeiken kívül másokat is elismerni, legalábbis az ország határain belül.

Traian Bãsescu volt államfõ, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) tiszteletbeli elnöke nehezményezte, hogy a kongresszuson jelen levõ kormánypárti politikusok nem válaszoltak az ott elhangzó alkotmányellenes, autonómiapárti kijelentésekre. „Raluca Turcan és Dan Barna RMDSZ-kongresszuson villantott mosolya csak tehetetlen és szolgai vigyorgás a politikai pártra, amely az utóbbi idõben a Budapestrõl népszerûsített revizionizmus szócsöve lett.” – írta közösségi oldalán Bãsescu.

A cifrábbnál cifrább, kampányízûbbnél kampányízûbb nyilatkozatok kapcsán Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselõ lapunknak a következõket nyilatkozta:

,,Amit másoknak, máshol szabad, azt nekünk, romániai magyaroknak tiltják, vagy legalábbis a PMP-s politikusok nem nézik jó szemmel az ilyen jellegû megnyilvánulásainkat. Nem számít az sem, hogy mi ezer éve jelen vagyunk ezen a tájon, és azóta járulunk hozzá nagyban a térség fejlõdéséhez, s nem úgymond a ‘89-es fordulat után vándoroltunk ide. A most nyilatkozó politikusok, élükön Traian Bãsescuval, talán jobban tennék, ha megkérdeznék Európában szétszóródott nemzettársaikat: megesett-e velük olyan, hogy odaát ki akarták volna függeszteni a román zászlót, vagy el akarták volna énekelni a román himnuszt, és valakik megtiltották ezt nekik? A válasz több mint valószínû nemleges lenne, hiszen egy civilizált országban nem téma a nemzeti hovatartozással járó jogok ilyen formában történõ korlátozása. Ott természetes az, hogy a befogadó ország zászlaja mellett ott lengedezik a befogadott nemzeti lobogója is. Ez senkit sem botránkoztat meg, sõt, az ottaniak még örülnek is a sokszínûségnek, hiszen a sokszínûség plusz értéket teremt. Éppen ezért nekünk, romániai magyaroknak – az egyik nagyromániás idõket idézõ szószólót parafrazálva - igenis jogunk van nem csak a zuhany alatt énekelni a magyar himnuszt, és nem csak a hálószobánk falát díszíteni nemzeti színeinkkel - ezt erõsítette meg a nagy vihart szító RMDSZ-határozat.”

Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)