Tatros Forrásánál: negyvenedszerre tartottak csángó fesztivált

Otthonosságával, természetességével a nyár végének kiemelkedő eseménye volt Gyimesekben az idén negyvenedik alkalommal megtartott Tatros Forrásánál Csángó Fesztivál. A hét végén megtartott rendezvény azért is volt különleges, mert az érdeklődőknek lehetőségük adódott találkozni azokkal a helyi zenészekkel és énekesekkel, akik hajlott koruk ellenére még mindig aktívan részt vesznek a csángó hagyományokat életben tartó eseményeken.

A gyimesi népi hagyományokhoz köthető rendezvények száma évről évre nő, azonban ez az a fesztivál, amely az elsők között próbálta a csángók hagyományos művészetét megismertetni és terjeszteni.

Megéneklünk, Románia – talán keveseknek mond újat ennek a letűnt kort idéző rendezvénynek a neve. A Csángó Fesztivál is eredetileg ennek a múlt rendszerben létrehozott, országosan megszervezett rendezvénysorozatnak a része volt, és csupán a 90-es évek elején nyerte el autentikus csángófesztivál jellegét.

A fesztivált egyik évben Gyimesfelsőlokon, a másikban Gyimesközéplokon tartják, idén utóbbi volt a rendezvény házigazdája. Reggel a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette a falut. Délelőtt a helyi kultúrotthonban a második, 1977-ben megszervezett fesztiválon készült filmfelvételeket láthattak az arra kíváncsiak. Ugyanakkor Ádám Gyula, a fesztivál történetét felvonultató fotókiállítása is látható volt a helyszínen. Az ünnepi szentmise után a résztvevők lovas szekerekkel vonultak fel az idei fesztiválnak otthont adó futballpályára. Ezt követően a főszervezők köszöntötték az egybegyűlteket.

Gergely Károly, gyimesközéploki polgármester emlékeztetett arra, hogy az előző rendszerből örökölt rendezvényen ma már nyíltan és szabadon léphetnek fel a táncosok és zenészek, ugyanakkor örömmel hívják meg a magyarországi testvértelepülések – Zagyvarékas, Böhönye és Vaskút – képviselőit is.

Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Külképviseletének konzulja a különböző népcsoportok közötti testvéri kapcsolatra hívta fel a figyelmet. „Nagyboldogasszonyban és magyarságunkban mindannyian egyek vagyunk” – jelentette ki. Hozzátette: legyen ez az alkalom a csángó emberek, a kultúra és a nyelv összetartozásának ünnepe.

A főszervező intézmény, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Ferencz Angéla a 90-es évek elején rendezett fesztiválról szóló újságcikkekből idézett: a nézők is felállhattak volna a színpadra, hiszen mindenki ismerte a tánclépéseket és az énekeket. Hozzátette, hogy a rendszerváltás után sikerült a csángó kifejezést megtisztítani és megfényesíteni, ennek köszönhetően pedig ma a gyimesiekkel együtt ünnepelnek többek között a bukovinai, a hétfalusi vagy a dévai csángók is.

A felszólalók között utolsóként köszöntötte a jelenlévőket a 86 éves Blága Károly, aki a Sötétpataki Hagyományőrzők tánccsoport vezetője 1949 óta. Természetesen a kezdetektől minden évben kiveszi a részét a Tatros Forrásánál Csángó Fesztivál szervezésében. Felidézte, hogy az első fesztivált még október utolsó hétvégéjén szervezték meg, azonban akkor annyira hideg volt, hogy végül szeptember elejére ütemezték át. Végszóként azt kívánta mindenkinek, hogy 86 éves korában is jó egészségben táncoljon.

Az ünnepi felszólalások után következett a fesztivál legmozgalmasabb része, a meghívott tánccsoportok fellépése. A Gyimes környéki együttesek mellett előadást tartott a budapesti Zurgó zenekar, a Moldvából érkező Külsőrekecsini, Somoskai és Trunki Hagyományőrzők, valamint a Csíkszeredai Borsika Néptáncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, továbbá László Erzse, Legedi László, Botezatu Viktoria, Szarka Mária és Antal Tibor népdalénekes, közreműködtek Ségercz Ferenc és barátai.

A színpadi előadások sorát Kovács Nóri folk- és világzenei önálló koncertjével zárta, majd a helyiek együtt mulattak a fellépőkkel az addigra megrakott tábortűz körül.

maszol.ro