Tájház mutatná be Kolozsváron a fogyatkozó hóstáti közösség páratlan múltját

A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos földészportán kialakítandó tájház keretében mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését. Az elképzelés kivitelezésén dolgozó Bányai József ügyvéd a Krónikának elmondta, hogy a kincses város magyar örökségének érdekes színfoltja lesz az új közgyűjtemény.

Bő tíz éve látogatható Kolozsváron az alsóvárosi református gyülekezet Kétágú templomának tornyában a Hóstáti Múzeum. A 2012 őszén felavatott emlékszobák berendezései, tárgyi emlékei a kincses város hóstáti közösségének 1949–1989-es kommunista időszakára emlékeztetnek. Az 1970-es évektől kezdődően egyre több hóstáti házat, utcát és városrészt tett a földdel egyenlővé a kommunista hatalom, hogy helyébe tömbházakat emeljen a betelepítendő többségi lakosság számára.

A kedden és csütörtökön 10-12 és 16-18 között látogatható közgyűjtemény csoportok számára előzetes bejelentés alapján egyéb időpontokban is felkereshető. A toronyban kialakított egyik szobában állandó kiállítás keretében láthatók azok a nyolcvanas években készült fotók, amelyek a hóstáti porták bontását örökítették meg. A korabeli viszonyokat ismerve, Feleki Károly számára nem volt veszélytelen vállalkozás lencsevégre kapni a kommunista „városrendezés” magyar vonatkozású pusztításait. A kommunista hatalom rengeteg hóstáti családot forgatott ki vagyonából, elpusztítva a házak mellett megmaradt kertjüket is, amely megélhetésüket biztosította a kényszerszövetkezetesítés után.

A hagyományos gazdálkodást is bemutatná a skanzen Hóstáti származású emberként Bányai József ügyvéd – az alsóvárosi református gyülekezet presbitere – is kivette részét a múzeum létrehozásából és az emléktárgyak begyűjtéséből a kolozsvári földészközösség tagjai körében.

,,A múzeum ötlete régebb megfogalmazódott, a templom és a tornyok felújítása során. A toronyba durván összeácsolt faszerkezeten lehetett feljutni. Azon törtük a fejünket, milyen hasznosítást találjunk a templomnak erre a részére. Így született meg a hóstáti múzeum ötlete, hiszen az alsóvárosi gyülekezet hagyományosan a földészközösség legfontosabb egyházközsége volt Kolozsváron” – foglalja össze az emlékszobák létrehozásának előzményeit a hóstáti felmenőkkel rendelkező jogász.

A toronyba vezető lépcsők szépen kialakított toronyszobákba érnek, a régi faszerkezeteket mesterek csiszolták, alakították át barátságos környezetté. A fiatalabb látogatók számára azonban így is megtévesztő a látvány. Sok kamasz például értetlenkedve áll az érdekes környezetben, mert hirtelen arra gondol, hogy a hóstátiak valami hasonló helyen, tornyokban éltek. Bányai József szerint a közösség hétköznapjainak, hagyományainak és tárgyi emlékeinek a bemutatása céljából most arra készülnek, hogy egy tágas telekkel rendelkező, hagyományos hóstáti házat a kiegészítő gazdasági épületekkel együtt tájházzá alakítanak. Folynak a tárgyalások a tulajdonossal, aki egy hóstáti alapítványnak adományozná az ingatlant. A kincses város ezzel az igen fontos magyar múzeum létrejöttével gazdagodna.

(kronikaonline.ro)