Szomorúság Brassóban: sem városi, sem megyei tanácsosi helyet nem sikerült szerezni

Nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt a brassói RMDSZ sem a városi tanácsban, sem a megyei testületben.

Transindex nyomán:

Kovács Attilát, a Brassó megyei RMDSZ elnökét, és Toró Tamás városi tanácsost kerestük meg kérdéseinkkel az aggasztó hírekkel kapcsolatosan.

Szeptember 29-én délelőtt már egyértelmű volt, hogy a városi tanácsosi helyeket elvesztette az RMDSZ, mert Brassó városában a 81.132 érvényes szavazatból 3.804 szavazat érkezett az RMDSZ tanácsosi listájára, ez a szavazatok 4,69%-a, tehát nem értük el az 5%-os küszöböt"- mondta el megkeresésünkre Kovács Attila.

253 szavazat hiányzott tehát ahhoz, hogy Brassóban magyar képviselete legyen a közösségnek. Az elmúlt mandátumban Toró Tamás és Barabás László személyében két RMDSZ-es tagja is volt a barcasági nagyváros tanácstestületének, sőt utóbbi az egyik alpolgármesteri tisztséget is betöltötte.

Toró Tamás: „A közösségi munka megvolt, csak a járványhelyzettel tudom magyarázni a bukást.”

Toró Tamás városi tanácsos, aki újabb mandátumra jelöltette magát, kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy elsősorban a járványhelyzet miatt következhetett be az, hogy a stabil szavazóbázisnak számító magyarság távol maradt a választások napján. A tanácsos azt is elmesélte, hogy hónapok óta figyeli, hogy a brassóiak még templomba se járnak, vasárnaponként a gyülekezet stabil tagjainak még húsz százaléka sincs jelen az istentiszteleti alkalmakon. A kampány során is egyértelműen kiderült, hogy annak ellenére, hogy keresték a közösséggel a találkozási alkalmakat, nem sikerült olyan kapcsolatot kialakítani főként az idős korosztállyal, mint amilyen eddig volt.

A befektetett munkával nem volt baj, értékelte Toró Tamás, a Brassó Magyar Napok és a Brassó Színházi Fesztivál egyik főszervezője az elmúlt éveket, hiszen rengeteg kulturális és közösségépítő programot szerveztek, és minden korosztálya odafigyeltek. Idén is megrendezték Brassóban a színházi fesztivált, amely nagy sikernek örvendett, viszont a járványügyi előírások szigorú betartása miatt csak meghatározott számú résztvevője volt.

Kovács Attila: „2016-ban jobban teljesítettünk, de az egy rendhagyó eset volt” A megyei helyzetről, Kovács Attilánál, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökénél érdeklődtünk, aki az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy a szavazatok újra számlálásakor mégiscsak sikerül elérni az öt százalékos küszöböt. A pontos számadatok a következők lettek: a megyei tanácsosi listákra érkezett 202.664 érvényes szavazatból 10.045-t kapott az RMDSZ tanácsosi listája, ez 4,95%-ot jelent, tehát nem érték el az 5%-os küszöböt. 88 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a magyar közösségnek képviselete legyen a megyei tanácsban. Eszerint a Brassó megyei magyar közösség képviselet nélkül maradt Brassó Megye Tanácsában is.

Így a következő négy évben nem lesznek képviselői sem a Cenk alatti város magyarságának a testületében, sem a megyei önkormányzatban. Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy eddig három RMDSZ-es tagja volt a megyei önkormányzatnak: jómagán kívül Szakál András Zsolt volt még képviselő, sőt Tóásó Imelda révén az érdekvédelmi szervezet az egyik alelnöki tisztet is betölthette. Mi a helyzet a Brassó megyei településekkel? Megkérdeztük azt is, hogy a megyében milyen eredményeket ért el a szervezet, hol sikerült polgármesteri tisztséget szerezni, illetve hány helyi tanácsos lesz a Brassó megyei települések önkormányzatában. Kovács Attila sajnálattal közölte, hogy Brassó megyében az RMDSZ-es polgármesterjelöltek közül csak Alsórákoson sikerült nyerni, Ürmösön vesztett a szervezet, Apácán pedig annak ellenére, hogy közös összefogással a magyarság jelöltjét támogatták, alulmaradtak a megmérettetésben. Apácza, világított rá Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök erős roma közösséggel rendelkezik, jelöltjük a Nemzeti Liberális Párt színeiben indult a választáson, és sikerült nyernie.

Továbbá a helyi önkormányzatban is fölénybe kerültek a liberális jelöltek, akik egyébként szintén a roma közösség részéről jelentkeztek. A veszteségek szemmel láthatóak a 2016-os választásokhoz képest, mondta el a megyei elnök, viszont fölhívta arra is a figyelmet, hogy a brassói magyarság már a 2011-es népszámlálási adatok alapján is pontosan az 5 százalékos küszöb körül mozog, ezek az adatok pedig már régen nem érvényesek. A 2016-os választások eredményei meglepően jobbak voltak, mint azok, amelyeket négy évvel korábban értek el, azonban ezt ez alkalommal nem tudták megismételni.

A stabil szavazóbázis kiöregedik, a fiatalokhoz meg kell keresni az utat Számolni kell azzal, hogy egy kiöregedő közösségről van szó, figyelmeztetett Kovács Attila, ami pedig a fiatalabb generációt illeti, ott sok esetben megesik az, hogy már nem lehet etnikai alapon megszólítani azt a korosztályt. Az elnök meggyőződése az, hogy az idei önkormányzati választások esetében is voltak olyan fiatalok, akik a liberális-technokrata USR-PLUS szövetség jelöltjeire adták le a voksukat. Alen Coliban, a koalíció jelöltje meg is nyerte a polgármesteri tisztségért folyó versenyt. Kovács azt is elmondta, hogy meglátása szerint Brassó az USR-PLUS szövetség egyik kiemelkedően fontos helyszíne lett a kampányban, és nagyon nagy volt a felhajtó, mozgósító ereje a fiatalabb generáció körében, ezért sokan elmentek szavazni. A román pártok szavazótáborának az erős mozgósítása pedig nem kedvezett a kis létszámú magyar közösségnek. A következő napokban az RMDSZ megyei szervezete mindenképpen kiértékelőt tart a választási eredményekről, és megfogalmazza stratégiáját az elkövetkező periódusra, hisz annak ellenére, hogy nem jutottak be az említett önkormányzati testületekbe, a közösségszervező munka marad, és azt el is fogják végezni – jelentette ki az elnök. 

(transindex)