Székelyföld átugorna harminc évet

A székelyföldi informatikai vállalkozások száma elérte azt a kritikus tömeget, hogy összefogva, a szaktudást és referenciákat összetéve akár a kaliforniai Szilícium-völgyben is meg tudnának jelenni, nyilatkozta az elmúlt napokban, Szovátán megszervezett 4. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencián Bihari Béla.

Bihari Bála, az IT Plusz Klaszter elnöke (forrás: maszol.ro)

Az IT Plusz Klaszter elnöke a Maszolnak kifejtette: négy évvel ezelőtt 60 résztvevővel indították a konferenciát, de évről évre növekedett a résztvevők száma, idén már 300 olyan szakember volt jelen, akik hisznek Székelyföld digitális felzárkóztatásában.

Bihari Béla érdeklődésünkre elmondta: a székelyföldi informatikai ágazatnak az a feladata, hogy innovációban gondolkodjon, mivel most többnyire bérmunkában dolgoznak. Erre azért van szükség, mert ha a cégeknek vannak hosszú távú megbízásaik, nyugat európai szintű bérekért tudnak itthon programozókat foglalkoztatni. Ennek előnye viszont, hogy folyamatosan korszerű technológiával dolgozva, megtanulják a nyugati folyamatokat és az elvárt minőséget, és az így szerzett tapasztalatok alapján előbb-utóbb elkezdenek saját termékeket fejleszteni. Egyre több székelyföldi cég van, amely innovációra ösztönzi alkalmazottait és a bérmunkában szerzett tapasztalatokat felhasználva saját terméket fejleszt, mondta Bihari Béla.

Megdupláznák a székelyföldi informatikusok számát

Az IT Plusz Klaszter elnöke szerint a szovátai konferencián óriási volt az érdeklődés az oktatási, felnőttképzési reformról szóló beszélgetés iránt, hiszen sokan keresik a választ arra, hogy miként tudnak sok informatikust foglalkoztatni Székelyföldön. Egyes vállalkozók szeretnék, ha már a középiskolás diákok körében jelen lehetnének különböző oktatási programokkal, mások szorgalmazták, hogy érettségi után hozzák létre a 13-ik osztályt, ahol a cégek informatikusokat képeznének. A felnőttképzés tekintetében sikerült előre lépni azáltal, hogy a klaszter két cégének összefogása révén Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában indítanak programozó képzést, amire néhány hét alatt 108-an jelentkeztek. Bihari Béla szerint ez azért jó elképzelés, mert a más szakmai előélettel rendelkezők sok helyzetet másként látnak, mint az informatikusok. A klaszter elnöke szerint jelenleg 350-400-an dolgoznak a Székelyföldi informatikai ágazatban, de ha a cégek megfelelő projekteket tudnak bevonzani, meg is duplázhatnák az alkalmazottaik számát.

• 

  Antal Árpád | Milyen lesz Székelyföld 2050-ben? | fotó: IT Plusz Klaszter

A szovátai konferenciára Abu Dhabiból jelentkezett be Csala Dénes hálózatkutató, a Székely Data platform megalapítója, aki felvetette egy világszintű digitális közösség létrehozásának ötletét. Elképzelések szerint olyan embereket kellene bekapcsolni a digitális közösségbe, akik valamilyen szinten kapcsolódnak Székelyföldhöz, onnan származnak, rokonságuk, ismeretségük vagy üzleti érdekeik a térséghez kötik őket és hajlandóak valamit tenni a régióért. A digitális közösség révén lehetne bemutatni a nagyvilágnak Székelyföldet és befektetőket vonzani a térségbe, mondta Bihari Béla.

Szilícium-völgybe igyekeznek a székelyföldi informatikusok

A 4. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia kiemelt előadója volt a Kaliforniában élő Erdei Balázs tudományos és technológiai attasé, aki a Szilícium-völgyben képviseli Magyarország érdekeit és promoválja az országot. Erdei Balázs előadásában rámutatott: ha egy európai startupper az amerikai piacon akar érvényesülni, meg kell értenie az ottani gondolkodásmódot. Az attasé szerint az ötlet, a szaktudás és a csapat mellett nagyon fontos az időzítés. Például az Über taxiszolgálat ötlete nem új, de most vált életszerűvé az elképzelés, magyarázta Bihari Béla, aki szerint fontos, hogy ne csak felhasználók legyünk, hanem termelők, szolgáltatók is, erre ad lehetőséget a „sharing economy” koncepció. Például ha valakinek van egy autója, amit naponta egy órát használ, a maradék időben azt meg tudja osztani a közösséggel.

„Idős emberek” használják a Facebookot

Erdei Balázs szovátai előadásában arra is rámutatott, hogy drasztikusan lecsökkent az az idő, ami alatt egy terméket fel lehet futtatni. Például 25 évbe telt, míg a televíziókészülék eljutott egymilliárd emberhez, a mobiltelefon már lényegesen rövidebb idő alatt jutott el ugyanennyi felhasználóhoz, és ma már az internet segítségével és jó promócióval rekordidő alatt el lehet juttatni egy ötletet a világpiacra. „Az internet egy aranybánya”, mutatott rá Bihari Béla, aki szerint a szovátai konferencián kiderült, hogy a Szilícium-völgyi nagy cégek félnek arról, hogy mindig jön egy innovatív vállalkozás, amely rekordidő alatt nagyot szakít a piacból. A Kaliforniában dolgozó technológiai attasé szerint a Facebook már nem divat a Szilícium-völgyben, ott inkább a Snapchatet vagy más alternatív eszközöket használnak, így ha ott azt mondod, átküldesz valamit a Facebookon, rögtön tudják, hogy „idős ember vagy”, számolt be a IT konferencián elhangzottakról Bihari Béla.

• 

  Erdei Balázs ad tanácsot a székely informatikusoknak | fotó: IT Plusz Klaszter

Az IT Plusz Klaszter elnöke szerint felvetődött a székelyföldi informatikai vállalkozók körében, hogy jó lenne, ha minden székelyföldi terméken, turisztikai látványosságot QR (Quick Response) kóddal látnának el, amelyet mobiltelefonnal beolvasva a látogató különböző információkhoz jutna a térségről, látványosságokról, programlehetőségekről. Például ha valaki megérkezik a háromszéki Ika várához a QR kódot beolvasva megtudhatja, hol van a kulcsa, de azt is, hogy közelben mit tud még megnézni, megvásárolni, hol tud aludni, étkezni. Egy ilyen digitális platform létrehozása kiváló üzleti lehetőség lehetőség lehetne, hiszen termelőket, vállalkozókat, a kultúrát is be tudnák kapcsolni és egy korszerűen be tudnák mutatni a térséget, mondta Bihari Béla.

Ugorjunk át 30 évet!

Az IT Plusz Klaszter elnöke szerint a szovátai konferencián Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester fogalmazta meg a követendő elvet. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, mert ha csak lemásolunk másokat, mindig máshol létező dolgokat alkalmazunk, folyamatosan le leszünk maradva és csak felhasználóknak, piacnak leszünk jók. Antal Árpád példaként említette, hogy uniós pénzből most építjük a hulladéktárolókat, holott Németországban és balti államokban már a hulladék újrafelhasználásán dolgoznak. Bihari Béla szerint előre kell gondolkodnunk ahhoz, hogy „ugorjunk át 30 évet” és ehhez Székelyföldön megvan a szellemi tőke és szükség van egy olyan virtuális közösségre, amelynek össztudása meghaladja a térségben élők tudását. Ez a virtuális közösség kell összegyűjteni a tapasztalatokat, ölteteket, hogy ne utánozzunk, hanem innováljunk, összegzett Bihari Béla.

maszol.ro