Százharmincöt évet kellett várni az egyház által engedélyezett magyar misére Csángóföldön

Engedélyezte a jászvásári római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban – közölte szerdai számában a Ziarul de Bacău helyi napilap.

A híradás szerint a Bákó főtere szomszédságában levő Szent Miklós plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak magyar misét, melynek tartására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel. Amint Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta:

a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először lehet majd tartani az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű miséket.  A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Nyisztor Tinka elmondta: a bákói magyar misét a csángó szövetség mellett tevékenykedő Petőfi-ösztöndíjas Boros Rezsőnek a kérésére hagyta jóvá a püspökség.

A kérést a moldvai csángók hét szervezete is aláírta. A néprajzkutató felidézte: közel harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért, és tervezi, hogy közzéteszi azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. Én annyit sírtam a jászvásári püspökségen, hogy még a kövek is megpuhultak volna, de tíz papot állítottak szembe a delegációnkkal, és azt magyarázták, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv” – idézte fel a néprajzkutató, aki tanulmányai után visszatért a szülőfalujába, Pusztinába.

Megjegyezte, a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy olyan generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. Azt is hozzátette azonban, hogy ez idő alatt a papok egy új generációja is megjelent, akik már jobban megértik a hívek igényeit. Nyisztor Tinka szerint a bákói magyar mise ugyanolyan nagy dolognak minősül, mint az, hogy júniusban Csíksomlyóra jön Ferenc pápa.

Hozzátette: a január 27-én tartandó első magyar misére reményei szerint csoportosan felvonulnak a hívek a magyar nyelvet még őrző csángó falvakból. Azt is hozzátette azonban, hogy a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre. Megjegyezte: a pápalátogatás előtt még kihallgatásra megy ez ügyben a bukaresti pápai nunciushoz. A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

(kronika.ro)