Példás gyülekezeti összefogás: többnyire önerőből újítják fel a zsibói református templomot

Folytatódik a zsibói református templom felújítása, a jövőben a kazetták restaurálását, visszahelyezését, a mennyezet helyreállítását, a karzat két szárnyának lecserélését tervezik - számol be a Maszol.ro. Az első padokra fehér alapon aranyhímzéses terítőt helyeznének borításként, de a külső rész, a toronyóra, illetve a torony felújítása és egy emlékpark kialakítása is várat magára. Az emlékparkban a Wesselényi-kriptából megmaradt sírköveket állítanák ki, valamint egy Kazinczy Lajos-mellszobrot.- a Maszol.ro portálról

2021-ben elkezdték a templombelső helyreállítását, kicserélték a padokat, a padlózatot, a Mózes és a grófi széket, amelynek minden jellegzetes motívumát meghagyták, illetve lemeszelték a falakat. A zsibói református közösség nagylelkű és összetartó, mert többnyire gyülekezeti adakozásból és önkéntes munkával sikerült mindezt megvalósítaniuk – mondta Högye Gál Roberto helyi lelkész.

Högye Gál Roberto zsibói lelkész | Fotó: Kulcsár Mária

„Mi a pályázatra sokszor csak választ kapunk, pénzt ritkán. Az 50 ezer lejes munkálatot, amennyit egy cég elkért volna, a gyülekezet végül közmunkával elvégezte. Tavaly ősszel minden hétvégén 10-15 ember jött, segített, december elejétől pedig naponta öt személy a templomtalapzatot javította, így megspórolhattuk a munkadíjat. Szintén a helyiek adományából új padokat szereztünk be, kicseréltük a padlózatot, és nemrég fejeztük be a meszelést” – mesélte a lelkész.

18. század eleji restaurálásra váró kazettákat találtak

Zsibó nagy értéket őriz: a templom nem szerepel a műemlékvédelmi listán, de az általános városrendezési tervben műemlékként tartják nyilván, ezért egyfajta patthelyzetbe kerültek a felújítás során. Az egyház épülete egyike azon kevés Wesselényi-épületeknek, amely még mindig azok kezében van, akiknek épült, vagyis a magyar közösségé. 2017-ben egy vihar megemelte a templom tetejét, akkor szintén a helyi gyülekezet összefogásával, saját erőből kezdték meg a helyreállítási munkálatokat, de örömükre abban az évben Magyarország kormánya 2,5 millió forinttal (több mint 31 ezer lejjel), a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pedig mintegy 40 ezer lejes adománnyal járult hozzá a felújításhoz.

Kazetták mennyezet | Fotó: Kulcsár Mária

A támogatásból megjavították az évek óta nem működő harangokat, kicserélték a tetőszerkezet gerendáit, amelyek az idők során elkorhadtak. „Olyan állapotban voltak, hogy amikor megláttuk, azt mondtuk: Isten kegyelme, hogy nem történt baleset” – fogalmazott a lelkész.

Templomfelújításkor, a tetőgerendák cseréjénél, a szentélyrész kishajójában a 13. századból megmaradt katolikus templomrészben a mennyezet deszkáin feliratot és 18. század eleji levakolt kazettás mennyezetet találtak. A virágmotívumokat ábrázoló kazettákat a zilahi Asztalos István készíthette. „Ugyanazokat a motívumokat véltük felfedezni, mint amilyenek a templom közepén található nagy kazettán vannak. Most a kazettákat a padlásrészen tároljuk, a restaurálást követően visszahelyezzük” – mondta a lelkész.

Fotó: Kulcsár Mária

A templom egyik különlegessége a zsibói alabástromból készült eredeti szószék. Szintén eredeti a kazettás mennyezet, a nagy középső kazetta, és a falon található dombormű, valamint a templom dísze, a két család, a Wesselényi és Wesselényi István feleségének, a vargyasi Daniel Polixénia családjának címere, két imádsággal, az egyik egy hálaadás, hogy fel tudták építeni a templomot, a másik könyörgés, hogy az Úristen hallgassa meg azok kéréseit, akik a templomban imádkoznak.

A kiállításra váró Wesselényi-címer | Fotó: Kulcsár Mária

Nagy megpróbáltatás lesz az egyház számára a külső felújítás is, mert bontani kell, földet megmozgatni, hogy ne szivárogjon a templom alá víz, ezért templom körüli tereprendezést is terveznek. A templom külső falán a lengyel vitézek, a Magyar Huszár Alapítvány emléktáblája áll. Amikor Kazinczy Lajos letette Zsibón a szabadságharc utolsó ezredének vezetőjeként a fegyvert, sok lengyel huszár öngyilkos lett, ők is a hősök sírjában nyugszanak.

Szintén a külső részen Sombori Zsuzsannának és kisfiának a sírköve látható, akik a tatárjárás idején a toronyba menekültek, de észrevették őket, és hogy ne hurcolják el, az anya gyermekével kiugrott a toronyból. Sírjuk a templom mellett volt, majd amikor átépítették a templomot, a sírkövet beleépítették a falba.

„Nem kergetünk ábrándokat, de mi azért dolgozunk, hogy a magyar népességfogyást megállítsuk, és újraépítkezzünk. Ennek jó jeleit látom. Amikor egy gyülekezet egyik hónapról a másikra önerőből 50 ezer lejt adományoz, és önzetlenül segít, közmunkán vesz részt, akkor ez a lelkület, hozzáállás jó kezdet lehet ahhoz, hogy a közösség megmaradjon. Viszont óriási a lemorzsolódás, és ha az idős generáció elmegy, nagy visszaesésre lehet számítani. Jelenleg a középkorúak teszik ki a gyülekezet derék hadát” – mondta Högye Gál Roberto lelkész.

(Maszol.ro)