Pártfúzióval biztosítaná a politikai alternatívát az EMNP és az MPP

Első lépésként politikai koalícióban, végső célként fúzióban gondolkodik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – erősítette meg a már eddig sem titkolt szándékot keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a két politikai alakulat elnöke, Csomortányi István és Mezei János.

Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök a kolozsvári sajtótájékoztatón (forrás: kronikaonline.ro)

„Elérkeztünk egy pillanathoz, amikor a bölcsesség és alázat kell felülemelkedjen a korábbi vitákon” – fogalmazott Mezei János MPP-elnök a két párt közötti politikai koalíciót, majd későbbi fúziót bejelentő kolozsvári sajtótájékoztatón. Elhangzott, az előkészület egy éve tart, azóta nagy utat járt be a két szervezet. „Közösen indultunk, tevékenykedtünk, majd kicsit elváltak útjaink” – emlékeztetett Mezei, hangsúlyozva, hogy mindkét alakulat tagjai ugyanazokat az elveket vallják, követik.

Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politikai kiábrándultság közepette „egységes erőt képviselve” tudjanak fellépni, „egy csokorba gyűjteni” a nemzeti érzelmű embereket. Mindezt nem az RMDSZ-szel szemben, hanem az RMDSZ mellett kívánják megvalósítani – hangsúlyozta a pártelnök, aki szerint ha az erdélyi magyar közösség érdekében dolgozik, segítenék a Kelemen Hunor vezette szövetség tevékenységét, de fékként működnének, ha letér a közösség által meghatározott útról.

Mezei elismerte, hogy nem támogatja mindenki a fúziót, de úgy vélte, ha a többség akarata érvényesül, eredményes lesz az együttműködés. Az erre vonatkozó döntéseket január 18-án Csíkszeredában, közös kongresszuson hozza meg a két párt. Veszélyben az etnikai szavazás „Az etnikai szavazás érték, mely jelen pillanatban veszélyben van” – mutatott rá Csomortányi István EMNP-elnök, aki szerint a két párt közeledését több veszély is indokolja. Egyrészt magyarországi pártok buzdítják román jelöltre való szavazásra az erdélyi magyarokat – utalt Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum Mozgalom elnökének kolozsvári korteskedésére. Másrészt a román pártok is próbálják megszólítani a magyar közösséget, miközben nem ajánlanak megoldást sajátos problémáira.

A harmadik veszély maga a legnagyobb erdélyi magyar párt – hangoztatta Csomortányi –, aki szerint az RMDSZ évek óta monopóliumra törekedett, megpróbált elhallgattatni más hangokat. A néppárt vezetője szerint a politikai pluralizmus a megoldás arra, hogy az erdélyi magyar etnikai tömböt egyben lehessen tartani, léteznie kell alternatívának, csak „nem valakivel szemben, hanem valaki mellett”. Hozzátette, a két jobboldali párt közötti szövetség az új egység felé vezető első lépés, az erdélyi magyarság számára fontos ügyekben mindhárom politikai szervezetnek fel kell lépnie. Belső viták – belső megoldások? „Személyünkben két építőmérnök ül egymással szemben, ezt próbáljuk a párton belül is tenni” – fogalmazott Mezei János, azon reményének adva hangot, hogy a két pártelnök dinamizmusa, tenni akarása meg fogja hozni a gyümölcsét. „Együtt több komolyságot, hatékonyságot tudunk felmutatni” – jelentette ki. A konkrét lépésekről Csomortányi István elmondta: közös munkacsoportot hoznak létre, ennek a feladata megtalálni a megfelelő jogi lépéseket. Hangsúlyozták, nem pozíciókon egyezkednek, hanem azon struktúrákat próbálják kiépíteni, melyek révén hosszú távon alternatívát tudnak felmutatni. A névválasztásról és a szerkezetről is az említett munkacsoport dönt.

A mindkét pártra jellemző belső problémákra vonatkozó újságírói kérdésre Mezei János kifejtette: mindenkinek a saját alakulatában kell orvosolnia azokat. A polgári párton belüli vitákat elsősorban a Néppárttal való fúzió terve váltotta ki, ennek ellenzői gerjesztik a feszültséget, de a pártelnök szerint a többség akaratának kell érvényesülnie. Csomortányi István úgy vélekedett, „a néppártban nagyon sokan szeretnének problémákat látni”, holott szerinte az alakulatban soha nem volt ilyen szintű együttgondolkodás, mint most.

Kijelentette: az EMNP minden nehézség ellenére nagykorúvá válik, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy román pártokkal való együttműködésre is képes. A jövő évi önkormányzati választásokra utalva elmondta, a két politikai alakulat „komplementer”: ahol az egyik gyenge, a másik erős, így ennek mentén állítanak majd jelölteket. Erre egyelőre a politikai koalíció tűnik a megfelelő jogi formának, de a végeredmény a két párt közötti fúzió. „Az esetek 99 százalékában szinte pontosan illeszkedik egymásba a két szervezet” – fogalmazott Csomortányi, az éles-kényes helyzetekkel pedig külön foglalkoznak. Nyitva marad a kapu Mezei János újságírói kérdésre elismerte, az MPP-nek még érvényben van az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződése, ebben azonban nem tartott semmi kivetnivalót.

Szerinte ez a továbbiakban is megmarad, ha a szövetség úgy akarja. Hangsúlyozta, továbbra is a nemzeti érdek mentén kívánnak politizálni, és az RMDSZ-nek minden olyan kezdeményezését támogatni fogják, amelyek hasznosak az erdélyi magyar közösségnek, hiszen nem az RMDSZ-szel szemben kell politizálni, hanem a magyar érdek mentén. Elmondása szerint nem tájékoztatták a szövetséget a Néppárthoz való közeledésről, de szerinte nincs is ilyen elvárás. Azt sem rejtette véka alá, hogy meglátása szerint a két párt közötti együttműködés egyoldalúvá vált, mivel az RMDSZ sem a tanügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatukat, sem az autonómia-statútumot nem támogatta. „Nem adhatjuk fel érdekeinket, elveinket anyagi javak miatt” – utalt az MPP-nek átengedett két parlamenti mandátumra. Hangsúlyozta, az MPP nyitott kapukat hagyott valamennyi fél felé, hiszen a végcél az egységes magyar képviselet és egy nemzeti minimumban való egyetértés.

„Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy kapukat zárjunk be és elzárkózzunk az együttműködéstől” – fogalmazott Mezei. Ki kit támogat az elnökválasztáson? Az MPP nem tud egységesen kiállni egyik államfőjelölt mellett sem, ezért a választók lelkiismeretére bízza, hogy kire voksol az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában – mondta Mezei János. Csomortányi István szerint az EMNP álláspontja kicsit összetettebb. Semmiképp nem tudnak senkit arra buzdítani, hogy Viorica Dăncilára szavazzon, egyrészt a PSD közelmúltbeli ámokfutása, másrészt az úzvölgyi provokációja miatt. De jó szívvel a Klaus Johannisra való voksolásra sem tudnak buzdítani, mivel „itt is hosszú a bűnlajstrom”. Amire biztatnak: mindenki éljen szavazati jogával, ne hagyja a szavazólapot üresen, hiszen az érvénytelen szavazat is a véleménynyilvánítás egyik formája.

(kronikaonline.ro)