Nem lesz önálló magyar iskola Besztercén

Jövő tanévtől sem indulhat be az önálló magyar oktatás Besztercén. Az RMDSZ és a helyi magyar közösség azonban nem mond le azon többéves tervéről, hogy a magyar tagozat kiváljon az Andrei Mureşanu Főgimnáziumból.

Jövő tanévtől sem tanulhatnak különálló tanintézetben a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatának diákjai, ugyanis az önálló magyar tanintézet régóta dédelgetett terve nem kerül be 2017/2018-as beiskolázási stratégiába. „Ehhez elsősorban a helyi tanács határozatára lett volna szükség, de választási év lévén, az elmúlt esztendőben nem is került napirendre a kérdés" – mondta el a Krónikának Décsei Attila. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség és a helyi magyar közösség ennek ellenére nem mond le az önálló magyar iskola tervéről, ehhez csupán a megfelelő alkalmat, illetve egy, a magyar tagozat befogadására alkalmas épületet keresi.

A költözést elsősorban az akadályozza, hogy az Andrei Mureşanu Főgimnázium vezetősége egyik épületéről sem hajlandó lemondani a háromból a magyar tagozat javára, egy erre vonatkozó tanácsi döntés ráadásul a román társadalom sem fogadná pozitívan, a város egyik legerősebb tanintézetéről lévén szó, magyarázta lapunknak Antal Attila, az Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, aki az RMDSZ egyetlen képviselője is a helyi önkormányzatban. Besztercén egyébként a magyarság aránya 6 százalék körüli. „Jómagam, az RMDSZ és a helyi magyar közösség is megértette, hogy amíg nincs egy épület, amelybe a magyar tagozat »kivonulhat«, addig nem fog létrejönni az önálló magyar tanintézet” – vonta le a következtetést az önkormányzati képviselő, aki szerint az ingatlan megtalálásáig nem érdemes napirendre tűzni a kérdést.

„Nem akarok arról álmodozni, hogy magyarországi forrásokkal fel lehetne építeni egy magyar iskolát, hiszen ez nem is szükséges. A román gyerekek létszáma is fogy, így előbb-utóbb valamelyik iskola kiürül, vagy átszervezés révén helyet biztosítanak nekünk” – vázolta a lehetséges megoldást az illetékes, aki szerint bár szó esett különböző épületekről, egyelőre egyik sem biztos.

Maradt a támogatás

Antal Attila úgy véli, a helyi önkormányzat részéről továbbra is megvan a nyitottság az ügy rendezése iránt, főleg, hogy a városvezetésben és a tanácsban a tavalyi választások nyomán nem történt jelentős változás 2015-höz képest, amikor a testület elvi beleegyezését adta az önálló magyar tanintézet létrehozásához. Akkor azonban formai hibákra hivatkozva a minisztérium visszadobta a döntést, második, illetve harmadik nekifutásra pedig már nem sikerült megszerezni a többség jóváhagyását, elevenítette fel az RMDSZ besztercei elnöke, aki szerint Ovidiu Creţu polgármester számos alkalommal kinyilvánította, hogy támogatja az önálló magyar iskola tervét. Sőt a városvezetés attól sem zárkózik el, hogy épületet biztosítson a magyaroknak, ami Besztercén – ahol évtizedeken keresztül tabutémának számított az önálló magyar iskola gondolata – nagy előrelépést jelent.

Amikor meglesz az épület, újra a tanács napirendjére kerül az ügy, mondta Antal Attila, aki a korábbi határozattervezeteket is benyújtotta. „Másképp egy újabb bukásnak nézünk elébe, és nem tudom, a besztercei magyar társadalom ki tud-e heverni több ilyen bukást. Ezért várunk vele addig, amíg úgy érezzük, hogy biztosra megyünk” – fogalmazott a Krónikának az önkormányzati képviselő, aki szerint most csak „megszusszannak az újabb csata előtt”.

Rossz ómen a katolikus iskola esete

Antal Attila úgy véli, jelenleg nem is annyira az önkormányzatot, mint inkább a megyei tanfelügyelőséget lesz nehéz megnyerni az ügynek a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozása kapcsán indult DNA-eljárás miatt. „Tanfelügyelőségi szinten most nagyon elzárkóznak az önálló magyar intézmények létrehozásától” – jelentette ki a tanácsos, aki abban bízik, hogy a kedvező országos politikai helyzet hatására ez a jövőben változni fog. Ráadásul, mint rámutatott, a két ügy között nagy a hasonlóság, Marosvásárhelyen, akárcsak Besztercén az volt a gond, hogy az önkormányzat csak elvi beleegyezését adta az iskola létrehozásához, nem döntött ténylegesen az alapításról. „Ha pozitívan zárulna le a katolikus iskola ügye, az a mi ügyünknek is használna” – jelentette ki, hozzátéve, az RMDSZ előbb-utóbb újra megpróbálja napirendre tűzni a kérdést, csak attól tart, hogy tanfelügyelőségi szinten blokkolni fogják.

Nagy az igény a szakoktatásra

Az önálló magyar iskola amiatt lenne fontos, mivel ott szakoktatás is folyhatna, ami a jelenlegi elméleti líceumi keretek között nem lehetséges, hívta fel a figyelmet Décsei Attila, aki szerint a besztercei magyar tagozat megyei szinten sok diákot veszít a szakoktatás hiánya miatt. Elsősorban a Szászlekence környéki magyar falvakból – Szentmáté, Felőr, Tacs, Cegőtelke – járatják a gyerekeket a község román szakiskolájába, ezeket, ha lenne magyar nyelvű szakmai képzés, oktatás, be lehetne vonzani a megyeközpontba. Jelenleg, ha valaki anyanyelvén akar szakmát tanulni, Désre vagy Szamosújvárra kell mennie, de előfordult, hogy ösztöndíj-lehetőséggel Székelyudvarhelyre „csalták” a szórványbeli gyerekeket. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a két 9. osztályban összesen 20 (6, illetve 14) gyerek van.

Antal Attila szerint ezek indulását főként a magyar iskola meghiúsulása miatt hagyta jóvá a tanfelügyelőség, de ősszel már minisztériumi engedélyre lesz szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak. Ezzel szemben előkészítő osztályban 27 gyerek van, és négy óvodai csoport működik a megyeszékhelyen, ami azt mutatja, hogy a jövőben lenne utánpótlás, tette hozzá az aligazgató. A besztercei magyar iskola létrehozásának ügye 2015-ben három alkalommal került a városi képviselőtestület napirendjére, az első határozatot formai hibák miatt dobta vissza a szaktárca, mely a javasolt nevet – Hunyadi János Gimnázium – is kifogásolta.

(kronika.ro)