Négyszáz éves a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulóján indította el hétfőn a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium a tanintézet megalapítása 400. évfordulójának emlékévét.

Az ünnepség keretében a kollégium udvarán egy molinót helyeztek el, amelyen az impozáns épületegyüttesről készült légi felvétel mellett az alapítás éve (1622) és a 400. évforduló éve (2022), valamint a „Fejedelem, a fundamentum áll!” jelszó látható. A molinó egy tűzfalra került a kollégium és az egyházkerület címerét ábrázoló molinók alá. Ünnepi beszédében Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere azt emelte ki, hogy Bethlen Gábor felismerte az anyanyelvi oktatás fontosságát, és háborúk idején épített kollégiumot, amely ma, a világjárvány idején is őrzi az alapító szellemiségét. E szellemiség lényegét a fejedelem szállóigévé lett kijelentésével példázta:

Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Oana Badea, Nagyenyed liberális polgármestere felidézte: ő maga is a kollégium egyik épületében működő óvodába járt, míg édesanyja román nyelvet tanított az iskolában. Ezért gyermekkora óta érzi a hely szellemét.

Reményét fejezte ki, hogy sikerül megértetni és megismertetni a kollégium jelentőségét azokkal a nagyenyediekkel is, akik nem kötődnek hozzá hasonló módon az intézményhez. Szőcs Ildikó, az iskola igazgatója elmondta: a molinóra került jelszó az iskola egykori tanárának: Árpily Lajosnak a módosított verssora. A költő ugyanis múltidőben beszélt a fundamentumról. Jelenteni jöttünk, hogy a fundamentum áll, és erre építeni lehet. (.)

Amikor szükséges, mindannyian együtt tudunk lenni, egy gondolattal, egy szívvel, azért, hogy ennek a kollégiumnak a múltjához méltó jövője legyen” – fogalmazott az igazgatónő. Szőcs Ildikó az MTI-nek elmondta: az emlékév során tudományos ülésszak, konferencia, véndiák-találkozó szervezésére készülnek. A főrendezvényt 2022 szeptemberére tervezik. A Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben eredetileg Gyulafehérváron alapított iskolát csaknem fél évszázaddal később, a tatárdúlás után költöztették Nagyenyedre. Az iskola nagyenyedi épületeit többször lerombolták, újraépítették. A jelenlegi, 19. századi épületegyüttes azt követően újulhatott meg, hogy az államosított épületeket visszaperelő református egyház megegyezett a város önkormányzatával. Az egyház 25 évre elengedte a bérleti díjat, a város pedig EU-s pályázattal előteremtette az épületegyüttes teljes felújításának díját.

A pompásan felújított épületegyüttest 2016-ban adták át. A kollégium a nagyenyedi magyar közösség megtartó intézménye. A 16 600 lakosú kisvárosban a 2011-es népszámláláson a lakosság 15,8 százaléka vallotta magát magyarnak.

(kronikaonline.ro)