Nagykárolyban felavatták a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot

Több mint két évtizeddel az alapkő elhelyezését követően, a magyar állam támogatásának köszönhetően épült fel Nagykárolyban a református templomot és közösségi házat is magában foglaló Kálvin-központ.

Nagykárolyban vasárnap felavatták a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot, mely templomot, közösségi házat, és óvodát foglal magába. Tolnay István templomépítő lelkész, esperes felidézte: a kertvárosi gyülekezet református központjának 1998-ban tették le az alapkövét,

és közel két évtizeden át, nagy erőfeszítések árán, lassan haladt, de 2016-ban fordulatot vett az építkezés. Ekkortól a magyar állam segítséget nyújtott az építkezés befejezéséhez.

A templomszentelésen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: most kedvező időket élünk, de nagy baj lesz, ha nem építünk épületeket és közösségeket. Szerinte ugyanis Európa nyugati felében, ahonnan sok segítség érkezett korábban a templomaink és közösségeink építéséhez, ma kezdik kizárni isten jelenlétét. Az MTI által idézett államtitkár úgy vélte, ma Nyugat-Európában nemcsak istent tagadják, hanem az isteni tanítást is, és a történelem során ha egy közösség szembefordult a krisztusi tanítással, annak mindig súlyos lett a következménye. Soltész óriási feladatnak tekintette a becsületesség továbbvitelét; szerinte sok millió ember munkájából fakad az a nagyságrendileg 350 millió forint, amivel a magyar állam támogatta a templom és a református központ felépítését. Felidézte: Nagykárolyban született Károli Gáspár bibliafordító és Kaffka Margit író, itt ismerte meg Petőfi Sándor Szendrey Júliát, későbbi feleségét, itt tanult Ady Endre, de a nagykárolyiaknak mégsem csak a múltból kell élniük, hanem a jövő felé kell fordulniuk, és a templom felavatása után sem dőlhetnek hátra.

A templomavató hálaadó istentiszteleten prédikáló Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke fontosnak tartotta, hogy a hívek ne csak azt próbálják kiolvasni: mi az Isten akarata, hanem azt is, hogy mit kell ehhez hozzátenniük. Kijelentette: minden templom azért van, hogy akik abba betérnek, részesüljenek a fentről jövő erőből, aki pedig ebből az erőből kap, az adni is tud. Kovács Jenő, a város polgármestere, az egyházmegye főgondnoka megkövette a gyülekezetet, amiért az építkezés egy nehéz időszakában maga is kishitű volt, és elvesztette a reményt, hogy valaha sikerül befejezni a megálmodott református központot. Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: a határok feletti nemzetegyesítés új kora a legékesebb bizonyíték arra, hogy érdemes kitartani. A templomavató istentiszteletet több százan kivetítőn nézték a templom udvarán, az épület ugyanis szűknek bizonyult minden vendég befogadására. Az avatóünnepség szalagvágással, a himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel végződött.

(kronikaonline.ro)