Miért alkudozik így az RMDSZ, és megéri-e? Antal Árpád és Dan Tăpălagă beszélgetett az Edzőtáborban

A román alkotmány nem találkozik a valósággal és ezért változtatni kell rajta – hangzott el a zetelaki Edzőtáborban, Dan Tăpălagă újságíró és Antal Árpád polgármester beszélgetésén.

A szombat délutáni beszélgetésen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: a román alkotmány túlhaladott, hogyha megvizsgáljuk, mennyire áll összhangban a valósággal. Mint mondta, gyakran hallotta, hogy nincs joga kritizáni az alkotmányt, miközben sokan így tettek – például Traian Băsescu korábbi államfő is. Ő maga a parlamentáris köztársaság híve, amelyben erős parlament működik, és amelyben az alkotmány közelebb áll a realitáshoz, figyelembe veszi az etnikai közösségeket.

Amikor a magyar nyelv hivatalossá tételét, az autonómiát és egyéb jogokat említünk, az alkotmányra hivatkozva utasítják el azokat – mondta Antal, aki szerint a román féllel közösen kellene újraírni a törvényeket egy működőképesebb ország érdekében.

Dan Tăpălagă újságíró, a Hotnews.ro korábbi munkatársa, a g4media.ro független híroldal alapítója kiemelte: valóban gyors és hatékony decentralizációra van szükség. Bár a magyar többségű megyéket nem ismeri eléggé ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, több, más megyében is látszik a fejlődési sebesség problémája. Ellenben Kolozsváron vagy Nagyváradon érződik ennek az erőssége is, de ha kevésbé lennének függő viszonyban Bukaresttel, ez a folyamat még gyorsabb volna – mondta. Véleménye szerint visszafordíthatatlan folyamatról van szó, mert egyre többen megértik, hogy a centralizáltság fékezi a fejlődést.

Mint emlékeztetett: Romániának van egy 2009-es alkotmánymódosítása, referendum útján – amely, bár meglehetősen népszerű népszavazás volt, mégsem tartották be, így kérdés, hogy egy másik, etnikai kisebbségekről szóló módosítást figyelembe vennének-e.

Erősebb  kutya…

Antal Árpád emlékeztette az újságírót: nem etnikai kérdésekről beszél elsősorban, hanem az alkotmány olyan módosításairól, amelyek mindenkire érvényesek volnának, mivel a decentralizáció számos előnnyel járna.

Tăpălagă a centrum és a helyi politikai erők ellentétes érdekeit említette: a központi erők mindenféle decentralizációt megakadályoznak éppen azért, hogy ne erősödjenek meg a helyi politikai erők és veszélyetessék az ő pozícióikat.

Ki a kisebbség, ki a többség?

Tăpălagă elmondta, nem többség-kisebbség mentén gondolkodik, ő maga is, amikor utánajárt a családneve értelmének, rájött, hogy a „talpaló” szóból származik. Szigorúan politikai értelemben véve, a többség-kisebbség viszonya romlott: az RMDSZ elszigetelődött, de eközben a PSD-RMDSZ-hez képest ő maga érezheti kisebbségnek magát, miután a két párt többséget alkot a parlamentben, ő meg számos kérdéssel nem ért egyet. Románia történetének jelenleg a legszégyenletesebb és leggyengébb kormánya van, nevetséges miniszterelnökkel, analfabéta miniszterekkel és olyan kontraszelekcióval, amilyenre nem volt példa.

Antal emlékeztette: ezt a kormányt a nép szavazta meg, és nem az RMDSZ tette többségi erővé. Ami a többség-kisebbség viszonyt illeti, a felelősség mindig a többség kezében van inkább, hiszen nekik kell jogokat biztosítaniuk és vigyázniuk a kisebbre. Sajnos azonban negatív spirálba kerültünk, a különböző pártok pedig egymástól nem eltérő módon viszonyulnak a magyarokhoz. Ő maga éppen ezért interetnikus paktumot javasolt, amelyben többek között az szerepelne, hogy a magyarokat érintő kérdések ne politikai kampányok témái kell legyenek, ugyanakkor az EU-s csatlakozás előtt beiktatott törvények figyelembe vételét kérné.

Mi éri meg és mi nem?

Tăpălagă rákérdezett: miért maradt semleges a bizalmatlansági indítvány szavazásakor az RMDSZ? Antal úgy felelt: ő sem büszke a Dăncilă-kormányra, de kérdés, hogy milyen alternatíva van rá. Figyelembe véve a többi pártot, amely új kormányt alkothatna úgy, van-e közöttük olyan, amelynek komoly kínálata volna az ország és a magyarok számára. Még, ha ostoba és szégyenletes is a kormány, legalább átlátható.

Tăpălagă úgy felelt: véleménye szerint az RMDSZ meglehetősen ravasz művészetté fejlesztette a politikai alkukat, már majdnem a zsarolás szintjéig. Egyszerű kérdéseket, mint az anyanyelv használata, csak akkor vesznek komolyan a román pártok, ha az RMDSZ kényszeríti őket erre. A kérdés azonban, hogy megéri-e így elérni a magyar közösség számára fontos érdekeket. Antal szerint a román politikai kultúra jellege sodorja ilyen helyzetbe a magyar felet.

Az egyre több jog kísértete

Tăpălagă Antal Árpád kérdésére felelve elmondta, magyar nyelvű önálló állami egyetemre igenis szükség van, a probléma azonban a bizalom hiánya a két közösség között. A román többség, amikor a magyarok által kért jogokat hallják, arra gondolnak, hogy biztosan még többet és még többet kér a kisebbség – ez a „klasszikus román politikus” mentalitása az újságíró szerint. Az RMDSZ valóban nem kért autonómiát eleinte, emlékeztetett, aztán már igen. Ez a változás a politikai diskurzusban, a három magyar párt közös megállapodása lehetőséget adott a román politikusoknak arra, hogy valóban azt mondhassák: egyre többet kér a magyar közösség, ez pedig probléma.

Antal kijavította: már 1993-ban Kolozsváron beszélt az RMDSZ területi autonómiáról, a három párt közötti paktum pedig ennek évfordulóján született meg.

Tăpălagă szerint ugyanakkor, ha az autonómia összes elvét másként „adnák el”, sikerrel járhatnának, de az autonómia címszónak annyira rossz a sajtója, hogy ezt a kifejezést használva nincs esély. Antal kijelentette: használhatnak más kifejezést, nyitottak erre, de már korábban is próbálkoztak ezzel és nem jártak sikerrel. Tăpălagă humorosan megjegyezte: használhatnánk azt a nevet, hogy Regiunea Autonomă Română cu Etnici Maghiari Liberi.

Szó esett arról is, hogy a többségében magyarok lakta területeken a rendőr, a bíró és számos más szereplő román, ez pedig gond. Tăpălagă megjegyezte: ezzel csupán az a problémája, hogyha etnikai kérdésként kezeljük ezt, és nem azt nézzük, hogy esetleg egy nagyszerű szakemberről van szó, aki teljesen magyar területeken is dolgozhat. Antal szerint a gond az, hogy románként sokkal több esély van ilyen állások megszerzésére, holott a magyarok sem butábbak, csak kevesebb az esélyük.

Az újságíró elmondta: szerinte van szükség területi autonómiára, de nem tisztán etnikai alapokon – Antal szerint ez egyébként sem lehetséges, hiszen nincs tisztán magyarok lakta terület az országban.

Tăpălagă arra kért: írjanak a magyarok az ő hírportáljára, mert ha valami hiányzik a román sajtóból, az a magyarok hangja. Nemsokára magyar nyelvű hírek is megjelennek az oldalon – jelentette ki.

Budapest és Bukarest

A beszélgetés végén az RMDSZ elszigetelődésének kérdését vetették fel újra: Tăpălagă szerint a Fideszhez és Orbán Viktorhoz való kötődés okozta ezt, Antal szerint azonban ez a barátság mindig is meg fog maradni. A polgármester szerint ugyanakkor mindig is Bukaresttől kértek támogatásokat elsőként, de miután nem kaptak, Budapesthez kellett fordulniuk, holott valóban problémás lehet morálisan, hogy magyarországi adófizetők pénzéből tartanak fenn romániai magyar intézményeket.

(maszol.ro)