„Medvetörvényt” sürgetnek a székelyföldi elöljárók

Hatékonyabb kármegelőzést, a medvék okozta károk megtérítését, a medveállomány menedzsmentjét szorgalmazza többek között az a beadvány, amelyet Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő nyújt be a környezetvédelmi minisztériumba.

(forrás: Krónika)

A beadványt a Hargita megyei polgármestereken kívül Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és az RMDSZ parlamenti frakciója is aláírta. „Úgy gondoljuk, hogy – az utolsó statisztikai adatok tükrében – Romániában nem megfelelő a medvevédelmi rendszer.

Amit a medvepopuláció védelmére kidolgozott a kormány az egyetlen félnek az álláspontja, mégpedig az állat- és környezetvédőké – magyarázta Tánczos. – Az erre vonatkozó kormányhatározatokat, miniszteri rendeleteket úgy dolgozták ki, hogy nem vették figyelembe sem a mezőgazdasági minisztérium, sem az önkormányzatok álláspontját. Ezért ennek a jogi keretnek a módosítására van szükség, mégpedig mielőbb.”

Konkrétumok helyett „műhelymunka”

Tánczos Barna emlékeztetett, másfél hónapja interpellációban szólította fel Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert a vadkárok kifizetésére, aki azt követően ígéretet tett, hogy azonnal elkezdik a gazdák kártalanítását. A teljes kifizetésre azonban mindeddig nem került sor. Ugyanakkor a miniszter tájékoztatta a szenátort, hogy folyamatban van a medvekárok megtérítésére vonatkozó kormányhatározat módosítása, és felkérte, hogy tegyenek arra vonatkozó javaslatokat.

Tánczos meglátása szerint azonban nemcsak a határozat módosítására van szükség, hanem a teljes jogszabályt át kellene írni. „Az új törvénynek figyelembe kellene vennie a mezőgazdasági termelők érdekeit – mivel ők szenvedik el a legtöbb kárt és a civil társadalom véleményét is az emberáldozatok miatt. Emellett teljesen újra kell gondolni a medvék vadászatára vonatkozó jogszabályt, mivel a medvepopuláció évről évre több száz egyeddel gyarapodik” – mutatott rá a volt mezőgazdasági államtitkár.

– Reméljük, hogy a következő hónapokban zajló munka olyan irányba fogja terelni az új jogszabályt, hogy az említett problémákat rendezze. Nem tudjuk azt ígérni, hogy a problémát megoldjuk, csak hogy minden esetben, amikor úgy látjuk, rossz irányba mennek a dolgok, akkor felhívjuk arra a minisztérium figyelmét. Mondhatjuk, hogy vészharangokat kongatunk, hiszen jön az úgynevezett medveszezon, amikor a vadak elözönlik a mezőgazdasági területeket.”

Elszaporodott az állomány

Tánczos Barna emlékeztetett rá, a legfrissebb statisztikai adatok szerint Hargita és Kovászna megyében jelentették a legtöbb vadkárt országos szinten. A politikus tudomása szerint azonban sok más megyében a hatóságok nem támogatják a gazdák kárbejelentési szándékait, mondván, hogy úgysem kapnak kártérítést, minek rontani a statisztikát.

A tavalyhoz képest országos szinten több mint ezerrel szaporodott az országban a medvék száma, így jelenleg 10 460 medvét tartanak számon, miközben valamivel több, mint hatezres létszámnak a fenntartását vállalta Románia az uniós csatlakozáskor. Kérdésünkre Tánczos Barna elmondta, a vaddisznókárok esetében még bonyolultabb a helyzet, mivel a vadásztársulatoknak kellene megtéríteniük a vadak okozta károkat.

„Teljesen szétszórt a felelősség. Tudomásom szerint Erdélyben vannak olyan esetek, ahol ebben együttműködnek a társulatok, máshol viszont szóba sem állnak a gazdákkal. Olyan esetről is tudok, hogy a megnövekedett vaddisznóállomány teljesen ellehetetlenítette a gazdák munkáját” – mutatott rá.

Krónika