8 255 550 szavazásra jogosult magyar állampolgár dönt vasárnap a következő magyar országgyűlés összetételéről. A voksolás nagy számban mozgatta meg az erdélyi magyarokat is, mintegy negyedmillióan kértek levélcsomagot és szociológusi becslések szerint akár 2 képviselőt is „küldhetnek” az Országgyűlésbe. Gondot jelent azonban, hogy több ezren nem vették még át az erdélyi külképviseletekre kért szavazólapokat.
Vasárnap reggel 6 és este 19 óra között 7 818 766 állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár adhatja le voksát a 2018-as országgyűlési választások alkalmával abban a 10 286 szavazókörben, amelyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) létrehozott. További 58 335 állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár jelezte, hogy az ország külképviseletein szeretne élni szavazási jogával.
A magyarországi választás számokban
Választópolgárok száma összesen: 8 255 550 fő
A magyarországi választójogosultak száma: 7 818 766 fő
A külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 58 335 fő
A levélben szavazók száma: 378 449 fő
Magyarországi szavazókörök száma: 10 286
Külképviseleti szavazóhelyek száma: 118
Egyéni választókerületek száma: 106
Országos listán megszerezhető mandátumok száma: 93
Országos listát állított pártok: 23 (Sem, Momentum, DK, Szem Párt, Közös Nevező, Eu.Rom, Összefogás Párt, MKKP, MSZP-Párbeszéd, Iránytű, MIÉP, MCP, Fidesz-KDNP, NP, Jobbik, Medete Párt, Munkáspárt, Együtt, CSP, LMP, Tenni Akarás Mozgalom, Rend Párt, Kössz)
378 ezer levélcsomagot küldtek ki
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az április 8-ai országgyűlési választáson, ha március 24-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Ezt több mint 378 ezren tették meg.
Az NVI ezután kiküldte a választópolgároknak, illetve eljuttatta a külképviseletekre a szavazási levélcsomagokat. A választópolgárok választhatnak, hogyan juttatják vissza levélszavazatukat az NVI-hez: a kijelölt külképviseleteken március 26. óta lehet leadni a szavazatokat, a szavazás napján pedig bármelyik külképviseleten vagy a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhelyen le lehet adni.
Az NVI nyilvántartása szerint a leadott levélszavazatok száma március 26. óta exponenciálisan nőtt, míg az első nap csak 24 csomag érkezett be, addig április 4-én már 29 379 levélszavazat futott be az NVI-hez, ahol már el is kezdték
az 54 556 levélszavazat feldolgozását.
Pálffy Ilona, az NVI elnöke felhívta a választópolgárok figyelmét arra, hogy az ortodox húsvét miatt - az ünnepnapra tekintettel - pénteken már nem dolgozik a román és a szerb posta, így a levélben szavazóknak célszerű nem az utolsó napra hagyni szavazatuk postára adását, ha azt szeretnék, hogy időben megérkezzen az NVI-hez.
Hosszabbított nyitvatartás a Kárpát-medencei külképviseleteken. A válaszboríték leadható bármely külképviseleten is, a külképviseletek általában 9-16 óra között vannak nyitva. Van azonban öt külképviselet, ahol hosszabbított nyitva tartással fogadják a levélszavazatokat: Beregszászon és Ungváron munkanapokon 6-20 óra között, pénteken 6-22, szombaton pedig 6-20 óra között lehet leadni a levélszavazatokat. Csíkszeredában és Kolozsváron csütörtökig 6-22 óra között, pénteken 6-24 óra között, szombaton pedig 6-22 között várják a levélszavazatokat. Szabadkán szintén 6-20 óra között lehet leadni a levélszavazatokat csütörtökig, pénteken itt is 6-24 között van rá mód, szombaton pedig 6-22 óra között fogadják a levélszavazatokat.
Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában is a konzulátusokra érkezett szavazólapok felét nem vették még át. Tájékoztatása szerint még most is nagyon sokan panaszkodnak, hogy nem kapták meg választási levélcsomagjukat. Ennek szerinte egyik oka a posta késése lehet, de az is előfordulhat, hogy az illető a konzulátusra kapta a levélcsomagot, és nem tud róla.
"Információink szerint több ezres nagyságrendben állnak az át nem vett szavazólapok a kolozsvári és a csíkszeredai külképviseleteken. Aki előző választásokon a konzulátusok valamelyikén vette át szavazólapját, és most nem jelentett be új lakcímet a regisztrációkor, annak automatikusan a konzulátusra érkezik szavazata, nem fogják postán hazaküldeni. Erről nagyon sokan megfeledkeznek, több ezer kitöltetlen választási levélcsomag marad minden évben a külképviseleteken. Arra kérünk mindenkit, aki még nem kapta meg a választási levélcsomagot, hogy menjen be a konzulátusra és ellenőrizze, mert megtörténhet, hogy már a múlt héten oda megérkezett szavazólapja” – fogalmazott Nagy Zoltán.
Az Eurotrans Alapítvány elnöke emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években nagyon magas volt az érvénytelen szavazatok száma. Ha az azonosító nyilatkozat hibás, vagy a levélcsomag rosszul van összeállítva, akkor a szavazat érvénytelen.
„Arra kérünk mindenkit, hogy olvassa el figyelmesen a tájékoztatót, amit kap a levélcsomagban, majd a lakcímkártyája alapján töltse ki az azonosító nyilatkozatot. A születési nevet és a születés helyét pontosan a lakcímkártyán szereplő adatok szerint kell kitölteni, még akkor is, ha ez eltér a román személyazonosságiban szereplő névtől és címtől. Szintén nagyon fontos, hogy a születési nevet a név után akkor is be kell írni, ha ez a kettő megegyezik. Ez a hiba okozza a legtöbb érvénytelen szavazatot. Fontos, hogy a kitöltés után írjuk alá az azonosító nyilatkozatot, illetve vigyázzunk, hogy minden a megfelelő borítékba kerüljön! – mondta Nagy Zoltán Levente.
Az Eurotrans Alapítvány elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a posta a román húsvét miatt pénteken nem működik. „Ezért arra kérünk mindenkit, aki élni kíván szavazati jogával, és még nem postázta a levélcsomagját, hogy juttassa el a megyei RMDSZ-irodákba vagy az RMDSZ helyi munkatársaihoz. Aki most adja postára a levélcsomagot, annak a szavazata kárba vész, mert biztosan nem fog Magyarországra érni a választásokig. Az RMDSZ minden választási levélcsomagot célba juttat, amely péntekig beérkezik az RMDSZ megyei irodáiba vagy az RMDSZ helyi munkatársaihoz” – tette hozzá.
„A korábbi évekhez képest mintha megkésett volna a levélszavazatok kézbesítése. Számomra nem világos, hogy ez az NVI-nek vagy a román postának a mulasztása. Környezetemben is vannak olyanok, akik csak a napokban kapták meg a csomagot, ezeknek esélyük sincs visszérni szombat estig pontával a Nemzeti Választási Irodáig” – mondta el a Maszol érdeklődésére Barna Gergő szociológus. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalata alapján amúgy sem jellemző a postázás, az emberek szeretik inkább személyesen leadni levélszavazatukat a konzulátuson vagy az RMDSZ-nél.
Azt is megkérdeztük, hogy a levélszavazati csomagot kért 378 ezer magyar állampolgár közül hányan élnek valóban is szavazási jogukkal. Barna Gergő a múltbeli tapasztalatokra hivatkozva úgy becsüli, hogy az Erdélyből regisztrált mintegy 240 ezer magyar állampolgárnak 80-85 százaléka küldi be a szavazatát. A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy - ugyancsak múltbeli tapaszatalatokra alapozva - jellemzően nagyon magas az érvénytelen levélszavazatok száma, így
Erdélyből olyan 160-170 ezer lehet majd azoknak a voksoknak a száma, amelyek számítani is fognak.
Barna Gergő úgy véli, hogy az összes érvényes levélszavazatok száma negyedmillió körül mözog majd, viszont csak óvatos becslésekbe bocsátkozott abban a tekintetben, hogy ez hány parlamenti mandátumban „ölt majd testet”. „Elsősorban a részvételi aránytól függ. Ha a 2014-es részvételből indulunk ki, tehát azok ismétlődnének meg, akkor a levélszavazatok 3 mandátumot jelentenének, ebből kettő sorsa Erdélyben dőlne el" – részletezte.
Mint elmondta, az a hipotézise, hogy sokkal kisebb arányban regisztráltak azok, akik nem a Fidesz szimpatizánsai. Ennek szerinte két oka is lehet: vagy azt gondolják, hogy nem jó az, hogy beleszóljanak a magyarországi választásokba, vagy pedig nem tartják olyan nagynak a tétet, hogy részt vegyenek. „Nyilván ez egy nagyon szűk réteg. 2014-ben a külhoni szavazatoknak a 95 százalékát a Fidesz-KDNP kapta meg, és szerintem ez most se lesz másképpen. Sőt még az is elképzelhető, hogy ez magasabb lesz Erdélyben” – fejtette ki Barna Gergő.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 58 356-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 28 161 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.
Továbbra is Londonban szavaznának a legtöbben, ott 9709-en kérték felvételüket a névjegyzékbe. Pálffy Ilona, az NVI elnöke hangsúlyozta: felkészültek a nagyszámú szavazóra, egy nagy termet béreltek ki, ahol - megyei bontásban - 12 asztalnál tudják fogadni a szavazókat. Hozzátette: legfeljebb 20 perces várakozásra kell készülniük a szavazóknak, négy évvel ezelőtt 10 perces várakozás volt.
Münchenben 5108-an, Stuttgartban 3556-on, Hágában 2499-en, Bernben 2451-en, Berlinben 2321-en jelezték voksolási szándékukat. A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat "bekeverik" a szavazópolgár választókerületében az egyik szavazókör szavazatai közé.
Ha a mostani választáson a részvétel magasabb lenne mint a 2014-esen, az komoly próbatételt jelentene a kisebb pártoknak - mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Az elemző szerint a magas részvételi arány „rosszul érintheti” a Demokratikus Koalíciót és az LMP-t is, az MSZP-nek pedig arra kell ügyelnie, hogy minél több helyen az ő jelöltjei maradjanak „állva”; ha sok egyéni választókörzetben azt tapasztalják a baloldali szimpatizánsok, hogy nem tudnak az MSZP-re szavazni a visszalépések miatt, akkor elképzelhető az is, hogy a párt a listás szavazatokat sem tudja „learatni” – vélekedett Fodor Csaba. Hozzátette, a pártok a kampány- és a párttámogatást is veszélyeztetik a visszalépésekkel.
A legfrissebb felmérés eredményeit csütörtökön tették közzé. A Publicus Intézet március 28. és április 3. között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.
A két héttel ezelőtti kutatásukhoz képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos, és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.
Az MSZP támogatottsága az elmúlt két hétben egy százalékpontot növekedett, így 13 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas – idézte a Publicus Intézetet az Index.
A Jobbik támogatottsága az elmúlt két hétben két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté. Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent, és 5 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék.
A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, azonban a Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék.
A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.
A teljes felnőtt népesség körében 50 százalék választaná ismét miniszterelnöknek Orbán Viktort - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A március 19-23. között készült felmérés alapján Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét immár Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd és Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltjét is megelőzte a kormányfőjelöltek versenyében. A Magyar Idők számára készített reprezentatív felmérés szerint a miniszterelnök-jelölti versenyben Orbán Viktort 50 százalék támogatja, míg Karácsony Gergelyt mindössze 13 százalék, Szél Bernadettet 8 százalék, Vona Gábort 7 százalék, Gyurcsány Ferencet, a DK miniszterelnök-jelöltjét 3 százalék, Fodor Gábort, az MLP elnökét és Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét pedig egyaránt 1 százalék.
(maszol.ro)
Loan Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek