Kovács Péter: az RMDSZ jelöltjeinek bő egyharmada új

Hangsúlyosan megújultak az RMDSZ jelöltlistái azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető elnökét és a helyhatósági választási kampány koordinátorát a jelöltállítás tapasztalatairól, a folyamatban felmerült konfliktusokról, a lehetséges buktatókról és a kampányban várható nehézségekről kérdeztük.

Az ügyvezető elnökség szerdai összesítése szerint kilencezer jelöltet indít az RMDSZ a helyhatósági választásokon, többek között Gorj megyében is. Hol vannak jelöltjeik ebben az olténiai megyében?

Megyei tanácsosi jelöltlistánk van Gorj megyében. Ennek hátterében az áll, hogy Kárpátokon túli megyék RMDSZ-szervezetei közül a gorjiak a legaktívabbak. Ők azt mondták, teljesen tisztában vannak azzal, hogy nem érik el az öt százalékot, viszont az év végi parlamenti választásokon is lesz majd jelöltlistájuk, azok a szavazatok pedig már számítanak majd az RMDSZ országos eredményében. Így most lefolytatnak egy kampányt, és bemelegítenek a parlamenti választásokra. Amúgy négy évvel ezelőtt, amikor még nem kellett aláírásokat gyűjteni a jelöltek induláshoz, számtalan Kárpátokon túli megyében volt tanácsi jelöltlistánk, akár megyei, akár települési szinten. Megyei jelöltlistánk most csak Gorjban van.

A jelöltlista tudtommal még nem végleges, a Szövetségi Állandó Tanács még módosíthat rajta, legalábbis a municípiumi polgármesterjelöltek és a megyeitanácselnök-jelöltek esetében. Mikor ülésezik a SZÁT és lehet-e számítani arra, hogy egyes helyi szervezetek döntését felülbírálja a testület?

Pénteken délután lesz a SZÁT-ülés. Jelen pillanatban nincs szándék egyetlen helyi szervezet jelöltének a lecserélésére sem. A SZÁT-nak többek között arról kell dönteni, hogy kit támogat az RMDSZ azokon a településeken, ahol 5-15 százalék felüli a magyarság aránya, és nem indítunk polgármesterjelöltet. Ilyen település például Marosvásárhely. Formailag meg kell hoznunk a döntést, hogy nem indítunk RMDSZ-es színekben jelöltet, de támogatjuk Soós Zoltánt. Szintén SZÁT hatáskör azoknak a jelölteknek a jóváhagyása, hogy akik négy évvel ezelőtt az RMDSZ-szel szemben indultak a választásokon, akár más pártok színeiben, akár függetlenként, és most az RMDSZ színeiben akarnak indulni. A legutóbbi Szövetségi Küldöttek Tanácsa előtti SZÁT-ülésen már jó néhány ilyen jelölt indulását jóváhagytuk, és most több tucat újabb jelölt következik.

Gyergyószentmiklóson Bajkó László a városi szervezet polgármesterjelöltje, de indítását ellenzi a területi szervezet és tudomásom szerint az országos vezetőség is, mert a felmérések szerint nem igazán rúg labdába a választásokon. Őt indítja végül az RMDSZ?

Az körvonalazódik, hogy Gyergyószentmiklóson nem lesz az RMDSZ-nek polgármesterjelöltje, vagyis a városi szervezet visszalépteti Bajkó Lászlót még a SZÁT ülése előtt. Nagyon intenzív párbeszéd zajlik most erről a területi szervezet és a helyi szervezet között. Várhatóan nem lesz szükség a SZÁT beavatkozására, hanem már helyi vagy területi szinten meg fogják azt a döntést hozni, hogy a városnak együttműködésre van szüksége és nem újabb csatározásra, amelynek végén az RMDSZ jelöltjére súlyos vereséget mérnek, mint ahogy négy éve történt. Bízom abban, hogy sikerül helyi és területi szinten ebben megegyezni.      

Akárcsak Gyergyóban, Marosvásárhelyen is konfliktus alakult ki a városi tanácsosi jelöltlista kapcsán a helyi és a megyei szervezet között. Hogyan kommentálja, hogy a városi szervezetet képviselő Peti András és Vass Levente a megyei elnököt, Brassai Zsombort mélységesen inkompetensnek nevezte és a lemondását kérte?

A szabályzat szerint helyi tanácsosi jelöltlistába beleszólhat a megyei szervezet és a megyei területi állandó tanács. Másoktól eltérően nem látom akkora nagy bajnak, hogy Marosvásárhely körül fellángoltak az érzelmek, és nyilvánosságot is kaptak ezek a nézeteltérések. Azért nem tartom ezt vészesnek, mert a marosvásárhelyi Vársétányon lakó édesanyámat nem az érdekli, hogy melyik testület rangsorolt és X vagy Y van a hetedik vagy a nyolcadik helyen, hanem az, hogy amikor bejutnak ezek az emberek a városi tanácsba, akkor tudnak-e újat hozni a mostaniakhoz képest vagy nem. Az érdekli őt, hogy el tudják-e hitetni ezek a jelöltek a marosvásárhelyi magyarokkal, hogy a csapatukban senki sem Dorin Floreának a csatlósa. Én nem tudom, hogy a mostani tanácsosok közül akad-e Florea-csatlós vagy sem, de nagyon sokan a városban úgy gondolják, hogy van ilyen közöttük. Az RMDSZ mostani városi tanácsosi jelöltlistájának első tíz helyén heten vagy nyolcan újak. Ez a fontos, és nem az, hogy ki kinek a lemondását kéri, és hány tárgyalási körre volt szükség a végleges lista kialakításához. Úgy gondolom, hogy az RMDSZ által ígért megújulás Marosvásárhelyen is megvalósul a lista tekintetében.

Összességében mennyire sikerült frissíteni, megújítani a jelöltlistákat?

Ha végignézzük azokat a településeket, ahol nagy számban élnek magyar emberek, akkor azt látjuk, hogy hangsúlyosan megújultak a helyi tanácsosi jelöltlisták. Kolozsváron például az első négy jelöltből kettő új, a Kolozs megyei önkormányzati listán az első öt jelöltből három új, és sorolhatnám. Bő egyharmada a jelöltjeinknek új, és ez illeszkedik abba, amit hangsúlyosan kértünk a helyi választottainktól: aki jól dolgozott, az menjen tovább, aki rosszul dolgozott az álljon félre.        

Mennyire működött a jelöltállítás során az RMDSZ-MPP megállapodás? Volt-e olyan eset, hogy a két alakulat országos vezetősége kiegyezett volna egy közösen támogatott jelöltben, de a helyi közösség akarata miatt ez az elképzelés meghiúsult?

Országos szinten nem egyeztünk meg egyetlen közös jelöltben sem. Csak elvekben egyeztük meg, és megállapodtunk abban, hogy keressük a kapcsolódási pontokat. Ezt követően a Magyar Polgári Párt felsorolt jó néhány települést, ahol szerintük beszélni lehet az együttműködésről. A harmadik lépésben pedig a helyi és a megyei szervezetekkel végigbeszéltük ezeknek a településeknek a helyzetét.  Volt, ahol sikerült megállapodni, és volt, ahol nem. Tehát egyetlen egy település sincsen, ahol felülről ráerőltettünk volna a helyiekre, mindenhol a helyi szervezeteinknek a döntése érvényesült, a közös MPP-RMDSZ döntés. Körülbelül egy tucat települése, sikerült kialakítani a helyi igényeknek megfelelő megállapodást.

Viszonylag kis számú településen, inkább községi szintén éltek a helyi szervezetek a jelöltállítás során az előválasztás eszközével. Hogyan vélekedik erről?

Az egyik vehemens ellenzője voltam az előválasztás intézményének, amikor megalakultak a versenypártok. Az elmúlt tíz évben az EMNP és az MPP is levitézlett, nem bizonyult az RMDSZ alternatívájának, ezért újra azt kell mondanom, hogy hasznosnak ítélem meg az előválasztást, azt, hogy adjuk meg minden magyar embernek – nem csak az RMDSZ-tagoknak – a beleszólás lehetőségét. A marosvásárhelyi előválasztás részvételi arányát kommentálva is elmondtam, nem elsősorban az a fontos, hogy most 10-20-50 százaléka megy el az embereknek szavazni, hanem az, hogy mindenki tudatosítsa: van lehetősége beleszólni az RMDSZ jelöltállítási folyamatába. Ezért Csíkszeredában teljesen nyílt versenyben rangsoroltuk a tanácsos-jelöltjeinket, és nagyon sok községben akár a polgármesterjelöltet is úgy választottuk ki, hogy a jelöltaspiránsokról bárki szavazhatott. Hozzátenném, hogy több rangsoroló küldöttgyűlésünkön részt vehettek nem RMDSZ-tagok is. Más kérdés, hogy erről a magyar embereknek nagyobb része nem tudott, és ez a mi mulasztásunk.    

A jelöltállításba szinte az utolsó pillanatig beleszólt a korrupcióellenes ügyészség. Milyen forgatókönyvei vannak az RMDSZ-nek arra az esetre, ha a bíróságok elmarasztaló ítéleteket hoznak Borboly Csaba, Ráduly Róbert vagy Antal Árpád perében?

Romániában divat utálni a politikusokat, akik millió eurókat lopnak el és nyúlnak le. Ráduly Róbertet azért vizsgálják ki, mert állítólag 30 eurónyi értékben megtankolta a hivatali autóját, és magánúton használta a gépkocsit. Antal Árpádot azzal vádolják, hogy Az Európai Fejlesztési Bank szabályzata alapján bonyolított le egy pályázatot. Egyiküket sem azzal vádoljak, hogy hatalmas pénzeket vagy akár kis pénzeket nyúltak volna le. Egy biztos: nem lesz olyan RMDSZ-jelölt, akit korrupciós ügyben elítéltek. Ám azt is hangsúlyozzuk: nem hagyhatjuk, hogy az RMDSZ humánerőforrás-politikáját a DNA, az ANI vagy bármelyik más ilyen jellegű szerv határozza meg. Tehát megyünk előre ezekkel a jelöltekkel. Nekünk, és ami még fontosabb, a helyi közösségeknek meggyőződése, hogy ezeknek az emberek ártatlanok. Ha egy elítélő végleges bírósági döntés születik, akkor új választásokat írnak ki az illető településen, egy megyei tanácselnök esetében pedig új elnököt választ a testület. De amíg ez nem történik meg, addig megyünk előre ezekkel a kollegákkal.   

Hogyan képzelték el az idei kampányt?

Azt szoktuk mondani valamennyi választási kampány előtt, hogy most a legnehezebb kampány következik. Most nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a legnehezebb kampány, viszont más lesz, mint az előzőek. Először is azért, mert a kampányfinanszírozási törvény megváltozott. A változtatások akár az RMDSZ javára is válhatnak. Mondok egy példát. A kolozsvári választási kampányban mi eddig egy lejt költöttünk, a román pártok pedig ezer lejt (az arányokat érzékeltetem), ezentúl az összes választási szereplő ugyanannyi pénzt költhet el. Mivel az RMDSZ mindig is alacsony költségvetésű kampányokat folytatott, számunkra ez előnyt jelenthet. Az már hátrányosan érint, és nemcsak az RMDSZ-t, hogy rendkívül bonyolult a kampánypénz elköltési szabályzata. Olyan előírások és kitételek vannak, amelyek nincsenek teljes mértékben letisztázva. Azért is lesz más ez a kampány, mert mi a tavaly meghirdetett újratervezésnek a kellős közepén vagyunk. Számos olyan szervezetünk van, ahol teljesen kicserélődött a gárda, új vezetők jöttek, a tapasztalatlanságuk pedig sokszor hátrány, és emiatt nagyon oda kell figyelnünk ezekre a településekre. Mindemellett az embereknek a hangulata is változott. Tart még az a hangulat, ami gyakorlatilag Klaus Johannisból államelnököt csinált. Az emberek most úgy vélik, hogy mindegy, ki jön, csak valaki más jöjjön, lehetőleg a politikán kívülről. Ennek mi megpróbálunk megfelelni. Nem véletlenül fordítottunk nagy figyelmet az újításra. A részvételi szándék szempontjából is komoly kihívást jelent számunkra az, hogy más emberek által, de ugyanaz az RMDSZ hívja az embereket szavazni. A fő üzenetünk pedig az elmúlt hónapok romániai és európai eseményeinek kontextusában: az RMDSZ az a szervezet, amely biztonságot tud nyújtani a magyar embereknek, amely megpróbálja visszaszerezni az állami intézményekben megrendült bizalmat.

maszol.ro