Kolozsvári metró: öt év múlva már „mozogni fog valami” a föld alatt a végleges projekt szerint

Közvitára bocsátotta a kolozsvári önkormányzat a metróterv véglegesnek szánt projektjét. A tervezők ez alkalomból számos részletet ismertettek.

Ionel Oprea projektvezető a pénteki eseményen arról tájékoztatott, hogy az első, Szászfenes–Kolozsvár-metróvonal becsült összköltsége csaknem 1 milliárd 730 millió euró. A tervezők összesen 1820 hektárnyi területet vizsgáltak, 507-et Szászfenesen, 1313-at pedig a kincses városban – számolt be több helyi sajtóorgánum. A metróvonal 21 kilométeres lesz, amelyet – a megvalósíthatósági tanulmány szerint – 2030-ban naponta több mint 160 ezer utas vesz majd igénybe. A földalatti ekkor ötszázalékos forgalomcsökkenést eredményezhet Kolozsvár „felszínén” (mintegy 30 ezer gépkocsival kevesebb közlekedhet a városban naponta), 2060-ban pedig már 10 százalékosat.

A metróvonal 19 megállóval és egy felszíni kocsiszínnel rendelkezik majd, ahol 26, egyenként háromvagonos, 51 méter hosszú, 540 férőhelyes szerelvényeket állomásoztatnak. A járművek vezető nélküliek lesznek, maximális sebességük 80 kilométer/óra. A metrónak összesen csupán mintegy 515 alkalmazottja lesz, ami a napi utasszámmal összevetve arányaiban háromszor kevesebbet jelent, mint például a bukaresti metró esetében. A kolozsvári földalatti hatékonysága e tekintetben a londoni metróéhoz hasonló. A projekt teljes megvalósítása 128 hónap. A tervek szerint a pályázati versenykiírás 14 hónapot tarthat, a tervezés és a megvalósítás pedig 96-ot, 2023-tól 2030 decemberéig. Az első kilenc megállót és a járműtelepet azonban – a rendkívül optimista tervek szerint – már 2026 végén átadhatják az első, 9,16 kilométeres vonalon, a Monostor negyedtől Szoporig. A többi 2030 végéig készül el.  A sokak által még most is hihetetlennek tartott gigaprojekt egyébként számos kritikát kapott. A legtöbben attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. A tervezők ugyanakkor azt ígérik, bár valóban a föld felszínén dolgoznak majd, mindez nem fog jelentős fennakadásokat okozni a forgalomban. A műemlékvédőknek pedig azt üzenték, hogy a kiemelt fontosságú épített örökség alatt húzódó útvonalakon fokozottan odafigyelnek a rezgésvédelemre. Civilek most azt is nehezményezték, hogy a közvitát későn írták ki, hiszen az Európai Bizottságnak már korábban benyújtották a projektet az országos helyreállítási terv keretében. Egyébként – amint arról beszámoltunk – aggodalomra adott okot, hogy a metróépítési terv a vártnál jóval kevesebb uniós támogatást kap, de Emil Boc polgármester szerint nincs miért izgulni, ugyanis a nagyberuházást több forrásból finanszírozzák.

Az európai uniós támogatással lebonyolítandó országos helyreállítási terv 2026-ig valamivel több, mint 300 millió eurót biztosít a kolozsvári metróépítésre, ami az első szakasz megvalósításához szükséges összeg alig harmada. Civilek arra figyelmeztettek, hogy az Európai Bizottsághoz benyújtott pályázatban már nem szerepel tételesen, miszerint 2026 végéig át is adják a vonalat, tehát addigra be is indul a metró.

(kronikaonline.ro)