Kolozsvár: szervezkednek a civilek a műemléképületek homlokzatának bontása ellen

Szerintük az önkormányzat barbár módszerekkel próbálja "kezelni" az elmúlt 25 év mulasztását, amikor díszítőelemeket távolíttat el az évszázados épületekről.

Az utóbbi pár napban több műemléképület esetében riasztotta a Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségét (ISU) a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, hogy ellenőrizzék és szükséges esetekben távolítsák el a díszítőelemeket Kolozsvár belvárosában a rossz állapotban lévő épületekről. A felhívás apropóját az szolgáltatta, hogy decemberben a város főterén levő New York szállóról lehullt egy vakolatdarab, és megsebesített egy járókelőt, aki kórházi ellátásra szorult. December végén pedig a Deák Ferenc (Eroilor) utcában omlott le a vakolat, kedden pedig a Horea úton, a Szamos-híd melletti Elián-palota vakolata hullt a járdára.

Szerdán az egykori Uránia mozinak helyet adó épületet vizsgálták a tűzoltók.

A Polgármesteri Hivatal tanácsadásért fordult a Területi Műemlékvédő Bizottsághoz, azonban Guttman Szabolcs, a bizottság elnöke nem értett egyet a városvezetés beavatkozási módszerével, ennek ellenére az ISU tűzoltói több esetben is levertek a szerintük a járókelőkre veszélyes elemeket az épületekről. 

„Meg kell akadályozni ezt a fajta eljárást, és az az érzésem, hogy csak a civil szféra tud ilyen téren hatékonyan fellépni jelen pillanatban. Az egész egy őrület. Bent voltak nálunk egy listával tanácsot kérni, és én, a bizottság elnökeként azt mondtam, hogy ezt így, ahogy elképzelték, nem lehet végrehajtani. Egy szakemberekből álló csapat és egy sürgősségi beavatkozási stratégia szükséges. Ehhez képest nincs egy szakember sem azokon a létrákon. Gyakorlatilag műemlékrombolás zajlik” - mondta Guttman. 

Elmondása szerint szakemberre azért lenne szükség, hogy dokumentálja a felületeket és döntse el, hogy egyáltalán mi okozza a vakolat vagy díszítőelemek leomlását. „Nem az lenne a lényeg, hogy ezeket a darabokat szánt szándékkal leverjék, hanem az, hogy megakadályozzák azt, hogy leesen a díszítőelem vagy a vakolat. Például a csatorna vagy az ereszek eldugulása is odahathat, hogy rongálódik az épület állaga, vagy, hogy leesnek cserepek. Vannak olyan sürgősségi beavatkozások, amelyeket végre lehet hajtani anélkül is, hogy leverjék az épület különböző elemeit. Ez a fajta beavatkozás abszurdum, civilizált országokban ilyent nem csinálnak. A Szamos-partot sikerült megmenteni, most a műemlékrombolást kell megakadályoznunk” – mondta Guttman Szabolcs, a Területi Műemlékvédő Bizottság elnöke, és hozzátette, ő maga minisztériumi szintre viszi a kérdést, pénteken. 

A kolozsvári sajtó egy része arról cikkezett, hogy a listán 150 olyan műemlék-épület szerepel, amely esetében a polgármesteri hivatal kérné az ISU beavatkozását, azonban Andrei Biriș, a Sürgősségi Esetek Felügyelőségének szóvivője a Transindexet arról tájékoztatta, hogy hozzájuk nem érkezett lista, a polgármesteri hivatal felkérésére mennek ki a helyszínre az ISU részéről a tűzoltók. Azt elismerte, hogy nem dolgoznak csapatban szakemberekkel, és nem avatkoznak be, ha azt a tulajdonosok ellenzik, azonban ilyen esetben őket terheli a felelősség, ha valaki megsérül. 

Eugen Pănescu urbanista megkeresésünkre elmondta, hogy bár nem tartja rossznak azt, hogy az épületek állagát létráról, közelről megvizsgálják, azonban azt egyenesen barbárságnak nevezte, hogy a különböző díszítőelemeket szakszerűtlenül távolítják el az épületekről, gyakorlatilag leütik a homlokzatról, nem foglalkozva azzal, hogy menthetetlenül ripityára törnek a járdán. Amennyiben a tűzoltók beazonosítanak egy-egy meglazult homlokzatelemet, az épületet balesetvédelmi céllal el kellene keríteni. Ha egy-egy elemet el is távolítanak, azt szakértők bevonásával kellene megtenniük oly módon, hogy lehetőség legyen azok restaurálására és helyretételükre. Szerinte más módszerekkel kellene beavatkoznia a városvezetésnek, például rá kellene bírnia az ingatlanokban lakókat, hogy javíttassák ki a homlokzatokat. Elmondta, csütörtökön személyesen fordul a polgármesteri hivatalhoz, azonban petíciókat és tüntetések szervezését is kilátásba helyezte. 

Az ügyben Hegedüs Csilla műemlékvédelmi szakember, volt kulturális miniszter is megszólalt. Facebook-oldalán marasztalta el a polgármesteri hivatalt amiatt, hogy az utóbbi 25 év mulasztását ilyen módszerekkel próbálja „kezelni”. 
Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke aláírásgyűjtést kezdeményezett, a kétnyelvű petícióban felszólította Emil Boc polgármestert, hogy haladéktalanul állítsa le a kolozsvári műemléképületek rombolását és szakemberek segítségével tegyék biztonságossá az épületeket, úgy, hogy az értékes épületelemek megmaradjanak. Emellett azt javasolta, hogy a tulajdonosok, szakemberek és az önkormányzat képviselőiből hozzanak létre egy bizottságot, és előzzék meg a hasonló, biztonsági intézkedéseknek mondott barbár rongálásokat.

transindex.ro