Kerek évfordulók 2019-ben – Ady Endrétől Berde Máriáig

A 2019-es kerek évfordulókat böngészve székely tudós keleti vándorútjáról, a modern magyar költészet megszületéséről, Erdélyt érintő történelmi fordulatokról, sőt a holográfia magyar származású feltalálójáról is megemlékezhetünk.

260 éve, 1759-ben, 59 évesen hunyt el Bethlen Kata erdélyi magyar földbirtokos, mecénás és író, aki támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat, fiatal erdélyi értelmiségiek külföldi tanulmányait finanszírozta és jelentős könyvtárat tartott fenn, amelyet a nagyenyedi kollégiumra hagyott. 

200 éve, 1819. november 24-én indult el Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor, hogy Konstantinápolyon, Aleppón, Teheránon keresztül eljusson Indiába, ahol többek között a tibeti nyelv tanulmányozásával foglalkozott és megírta az első tibeti-angol szótárt.

250 éve, 1769-ben született Kármán József író, ügyvéd, a Fanni hagyományai című regény szerzője.

170 éve, 1849. október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút.

150 éve született és 70 éve hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó), költő, újságíró, a Nyugat folyóirat első főszerkesztője, akinek publicisztikai és irodalmi tehetséggondozói munkássága is jelentős.

120 éve, 1899-ben született Páger Antal Kossuth-díjas magyar színész, az 1930-as-`40-es évek filmsztárja, akit antiszemita művekben való szerepvállalásáért  1945-ben tiltólistára tettek, évekig Argentínában élt festő-grafikusként, majd 1956-ban visszatelepült Magyarországra.

130 éve, 1889-ben született Berde Mária erdélyi magyar író, költő, műfordító, magyar-német szakos tanár. Németországi tanulmányútja idején szerzett tüdőbaja miatt egy svájci szanatóriumba került, itt írta meg Haláltánc című regényét, amely egy évben jelent meg Thomas Mann hasonló tematikájú Varázshegyével.

100 éve, 1919-ben hunyt el Ady Endre, a magyar politikai újságírás és modern költészet egyik legfontosabb alakja. Ugyanebben az évben hunyt el Csáth Géza orvos, író (1887-1919), aki a pszichoanalízis szempontjainak felhasználásával írta meg az Egy elmebeteg nő naplója című művét. Ugyanebben az évben csatolták Romániához csatolták Erdélyt január 11-én, illetve alakult meg, majd omlott össze a magyarországi Tanácsköztársaság.

90 éve, 1929-ben született Kertész Imre Nobel-díjas író, illetve két jelentős erdélyi író, költő is, Székely János és Kányádi Sándor, akiknek többek között közös élménye volt az az 1968-os nyugat-európai körút, amelyen a Ceaușescu-kor első éveire jellemző enyhülés következtében vettek részt.

80 éve, 1939-ben született Lászlóffy Csaba író, költő, műfordító, akinek egyik méltatója, Bella István szerint középkori képíró szerzeteshez méltó munkabírása és szépprózai írásaihoz „polihisztorként” a legkülönbözőbb tudományágak ismereteit használta fel. Ebben az évebn született Kötő József dramaturg és színháztörténész, író, politikus, aki tanulmányaival sokat tett az erdélyi színjátszás történetének feltérképezéséért.

70 éve, 1949-ben hunyt el Balázs Béla író, költő, esztéta, aki irodalmi munkássága mellett nemzetközi szinten elismert filmesztéta volt, valamint olyan zeneszerzőkkel is dolgozott, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán, ő írta például a Kékszakállú herceg vára című opera librettóját.

60 éve, 1959-ben hunyt el Szabédi László erdélyi nyelvész, író, költő. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai című mű szerzője a kolozsvári Bolyai Egyetem megszüntetése miatti tiltakozásául vetette magát vonat elé.

50 éve, 1969-ben hunyt el a nagybányai születésű, Kossuth-díjas Tersánszky Józsi Jenő író, a Kakuk Marci című regényciklus szerzője, aki színházi íróként, újságíróként, sőt a második világháború után különböző szórakozóhelyeken zenehumoristaként is dolgozott.

40 éve, 1979-ben hunyt el az egypercesek szerzője, Örkény István író, drámaíró és a történelmi regényeiről híres Passuth László író, aki középiskoláit egyébként Erdélyben, Kolozsváron végezte. Ebben az évben hunyt el Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója is.

30 éve, 1989-ben hunyt el San Diegóban Márai Sándor író, költő, a kassai születésű világpolgár, aki élete nagy részét emigrációban, európai országokban és az Egyesült Államokban töltötte. Magyarországon csak az 1980-as években kezdték újra felfedezni, igazán népszerű halála után lett, ekkor már műveinek francia, olasz fordításai is sikert arattak. Szintén

30 éve ért véget az 1989 decemberében kitört forradalommal Ceaușescu diktatúrája.

(maszol.ro)