Képességvizsga – hogy teljesítettek a magyar diákok?

Rövid tanulmányunk az idei képességvizsgák óvások utáni, végső eredményei alapján készült. Az oktatási minisztérium honlapján június 30-án közétett adatsorok minden egyes tanuló vizsgáinak eredményeit tartalmazzák. Mivel az adatok csak manuálisan hozhatók feldolgozható szintre, csupán a 16 erdélyi megye tanulóinak jegyeit összesítettük.

(forrás: maszol)

A Romániában alkalmazott képességvizsga a nyolcadikos diákok egységes felmérését célozza. A tanulók, előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt a felmérésen, a román tannyelvű osztályokba járók két, a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok pedig három írásbeli vizsgán vesznek részt: román nyelvből, matematikából és anyanyelvből. 
A középiskolába való felvételi számítógépes elosztás szerint történik, amely során 75 százalékban a képességvizsga jegyének és 25 százalékban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe, a tanulók hierarchiába rendezésében.
Húsz százalékos lemorzsolódás
2015-ben, az erdélyi megyékben 53 177 tanuló iratkozott be a képességfelmérésre, és 96,9 százalékuk jelent meg mindkét, illetve mindhárom vizsgán. A magyar tannyelvű osztályokban (a magyar anyanyelvből vizsgázók) a beiratkozók száma 8 260, az ő esetükben 97,4 százalékos a részvételi arány. Egy jelentős csoport alkotnak a német nyelvű osztályok végzősei, Erdélyben 1 001 fő, a többi kisebbségi diákok száma elhanyagolható (75 tanuló – szlovák, szerb, ukrán nyelvű osztályok).
A vizsgára beiratkozókból számított részvételi aránynál talán fontosabb lenne a teljes nyolcadikos populációra kivetíteni a résztvevők, illetve sikeresen vizsgázók arányát. Sajnos erre nem térnek ki a közzétett eredmények, olyan adat sem lelhető fel nyilvánosan, hogy hány diák fejezte be idén általános iskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű osztályokban a 2014-2015-ös tanévet mintegy 9 960 nyolcadikos tanuló kezdte meg (tanfelügyelőségi adatok szerint). 
Ebből számítva a képességvizsgára jelentkezők aránya 83 százalékos, a mindhárom vizsgán résztvevőké pedig 81 százalék. Tehát számolhatunk egy majdnem 20 százalékos lemorzsolódással, ami akár komolyan torzíthatja is az eredményeket, főként ha egyes iskolák esetén a későbbiekben szakképzésbe felvételiző diákok jelentős része távol maradt a képességvizsgától. (A képességvizsgán részt nem vevő diákok három éves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, sőt szeptemberben a nem betöltött líceumi helyekre is jelentkezhetnek majd.)
Mit mutatnak az eredmények?
A következőkben a vizsgákon részt vevők eredményeit fogjuk elemezni. Öt jegyet vizsgálunk: a román nyelv és irodalom, matematika, anyanyelv, illetve a hivatalos médiát (a két vagy három vizsga átlagát) és egy anyanyelv-matematika átlagot. Ez utóbbi azt a hipotetikus helyzetet szemlélteti, amelyben a magyar tannyelvű osztályokba járók eredményei a román jegyek nélkül kerülnének kiszámításra. Nyilván arra keressük a kérdést, hogy a magyar tannyelvű osztályokba járók eredményei hogyan viszonyulnak a román kollégáik teljesítményéhez.
Amint az várható, a magyar diákok eredményeiben a legkirívóbb lemaradás a román nyelv és irodalom médiában van. Míg a román nyelvű osztályok átlaga 7,05 az erdélyi megyékben, az általános iskolát magyar nyelven végző nyolcadikosoké csupán 5,47.  A román nyelven tanulók 14, a magyar nyelven tanulók 36 százaléka írt 5-ösnél kisebb jegyet a román vizsgán. 
Matematikából a román diákok Erdélyben 6,46-os, a magyar tanulók 6,27-es átlagot teljesítettek. Bár statisztikailag szignifikáns, a különbség kicsinek tekinthető. Az 5-ösön alul teljesítők aránya a románok körében 26, a magyarok körében 28 százalékos, a nagyon jól teljesítőké pedig egynegyed versus egyötöd, a románok javára. A magyar tanulók többsége a középmezőnyben helyezkedik el. 
A magyar nyelv és irodalom jegyek erdélyi átlaga 7,57, ami nagyobb, mint a románok anyanyelv teljesítménye (7,05). A tanulók több mint kétharmada 7-es feletti eredményt ért el, és csupán 6 százalék azok aránya, akik nem érték el az 5-ös, „átmenő” jegyet. 
Tehát a magyar tanulók román nyelvből sokkal gyengébben, matematikából hasonló szinten, anyanyelvből viszont relatív jól teljesítettek az idei képességvizsgán a román tanulókhoz képest. Ennek következményeként a hivatalos médiák szerint elmaradnak a román tanulóktól (6,76, versus 6,44). Viszont ha mindkét csoport esetében az anyanyelvi és matematika eredményekből számítunk középarányost, akkor a magyarok enyhén jobb helyzetben vannak román társaikhoz viszonyítva (6,92, versus 6,76). 
A német osztályokba járó mintegy 1000 diák kimagaslóan az átlag fölött teljesít mind román nyelvből (8,35), mind pedig matematikából (8,04). Az ő esetükben az anyanyelv eredmények a legkisebbek (7,75), de ez is felülmúlja a magyarok anyanyelvi eredményét. 
Az eredményeket érdemes megvizsgálni a megyék szintjén is. Román nyelv és irodalomból a legjobban Szeben, Máramaros, Kolozs, Hunyad és Temes megyék (kiemelt értékek), a legrosszabbul Bihar, Hargita, Szatmár, Arad és Szilágy (aláhúzott értékek) teljesítenek.
Matematikából a legjobbak Szeben, Kolozs, Kovászna, Máramaros, illetve Temes, a leggyengébbek Bihar, Arad, Szatmár, Beszterce-Naszód és Hargita. Magyar nyelv és irodalomból a listavezetők Szeben, Máramaros, Hunyad, Kovászna és Kolozs, az utolsó öt helyen pedig Arad, Temes, Bihar, Szatmár és Fehér megyék szerepelnek. 
Akár a hivatalos, akár az anyanyelv és matematika alapján számított médiát vesszük figyelembe, a megyék első három helyezettje nem változik. A listavezető Szeben megye, a maga 10 diákjával, őket követi Kolozs megye, majd Máramaros. Kovászna megye kiemelkedik a matematika és anyanyelv eredményekkel, viszont a román jegyek jelentősen visszahúzzák a hivatalos rangsorban. Szintén jól teljesítenek a Hunyad és Brassó megyei diákok.  
Temes megye Háromszék ellentettje, az itt tanulók magyar nyelv és irodalom eredményei gyengék, miközben matematika és román nyelv eredményeik kiemelkedőek. A képzeletbeli rangsor végén Bihar, Arad, Hargita és Szatmár megyék szerepelnek, az itt tanuló diákok összességében szinte minden tantárgyból az erdélyi átlag alatt teljesítettek. 
Gyorselemezésünknek nem célja következtetéseket megfogalmazni. Ez kockázatos is lenne, egyetlen vizsgaidőszak eredményei alapján. Ugyanakkor az egyes eredmények hátterében összetett változók állnak, a képet árnyalni kellene/lehetne a települések típusa, mérte, vagy éppen etnikai térszerkezet szerint. Csupán újabb adalékot kívántunk nyújtani az erdélyi magyar oktatás minőségét vizsgáló elemzések szegényes tárházához.
Barna Gergő, szociológus (maszol)