Kampány indult az iskolai magyar nyelvhasználatért, főleg szórványban sürgős a tudatosítás

Az iskolai magyar nyelvhasználatot, illetve a kétnyelvűséget népszerűsíti most indított kampányában a Bálványos Intézet és az Integratio Alapítvány. A kutatók szerint a nyelvi asszimetria felszámolása elsősorban az erdélyi szórványban sürgős feladat, hiszen az iskolaválasztásra és más területekre is kihat.

A magyar nyelvhasználatot és a kétnyelvűséget népszerűsítő kampányt indított a kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány, mely különös figyelmet fordít a pedagógusok és tanintézetek vegyes családokhoz és az abból érkező gyermekekhez fűződő viszonyára – hangzott el a keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.

A tapasztalat szerint a magyar iskolákban dolgozó pedagógusokban nincs komfortérzés, hogyan kellene történnie a kommunikációnak olyan esetekben, ha az osztályban vegyes házasságból származó gyerekek is vannak, és például szülői értekezletre a román nemzetiségű szülő megy el.

„Holott épp a tervezhetőség lenne a fontos, hogy felkészüljünk ilyen helyzetekre” – hívta fel a figyelmet a Krónika kérdésére Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Gimnázium igazgatója, az Integratio Alapítvány munkatársa. A temesvári alapítvány 2011 óta foglalkozik a témakörrel, a mostani kampány tehát több év tapasztalatából próbál megoldásokat megfogalmazni – hangzott el a Planetarium kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Többéves tapasztalat Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója felvezetőjében elmondta: az intézet kutatásaiból egyértelműen az derül ki, hogy a magyar nyelvhasználat a magyar tanintézetekben is problémás lehet. Arra is fény derült, hogy a vegyes házasságból érkező gyerekekkel külön is foglalkozni kellene ahhoz, hogy felzárkózzanak, ha például egyáltalán, vagy nem megfelelően tudnak magyarul. Az intézet kutatásai ugyanis arra is rávilágítanak, azon gyerekek esetében is van esély arra, hogy magyar tanintézetbe iratkozzanak, akik román tannyelvű intézménybe járnak. Nemrég a Belényesi-medencében volt erre példa. Erdei Ildikó online bejelentkezésében felidézte, hogy az Integratio Alapítvány 2011 óta foglalkozik a kérdéskörrel, akkor jelentetett meg tájékoztató füzetet nyelvileg vegyes családok részére. Ez konkrét gyakorlati tanácsokat tartalmazott arra vonatkozóan, mit tehetnek a szülők annak érdekében, hogy gyerekük kétnyelvű legyen. Ugyanis számos olyan, vegyesházasságból származó gyerek került be a temesvári óvodák magyar csoportjaiba, aki nem tudott magyarul.

Mivel a füzet nem bizonyult elegendőnek, képzéseket is tartottak a szülőknek a témában, majd honlapot indítottak a kétnyelvűség kapcsán, egy helyre gyűjtve össze a tapasztalatokat. Képzési és oktatási segédanyagokat, tananyagfejlesztő csomagot is elérhetővé tettek itt a pedagógusok számára. Nyelvi asszimetria Mivel a pedagógusoknál van az irányítás, a most indított kampány is elsősorban nekik szól – mondta el lapunk kérdésére Erdei Ildikó, aki szerint a kétnyelvűségi kampány nem valakik ellen irányul, sőt épp azt akarják megelőzni vele, hogy vita alakuljon ki a szülők között a nyelvhasználat kapcsán, ha például egy szülői értekezletre a román nemzetiségű szülő jön el. „Nem arról van szó, hogy nem akarunk románul beszélni, de anyanyelven jobban megy” – indokolta a kampány első animációja által sugallt megoldást, miszerint ilyenkor a román nyelvre való teljes áttérés helyett a magyar nyelvű kommunikációt kell választani, és a román szülőknek román nyelvű összefoglalóval készülni. Az iskolaigazgató szerint a kampány a pedagógusok, intézmények és szülői bizottságok tapasztalatait fogja össze, ugyanis a temesvári kétnyelvűségi programot elvitték más erdélyi városokba, és kiderült, hogy Brassóban vagy Nagybányán is ugyanúgy működtethető. Toró Tibor szerint a Bálványos Intézet kutatásai azt jelzik, hogy a román és magyar nyelv közötti asszimetriát már az erdélyi magyarság nagy része magáévá tette, és kezdeni kell valamit ezzel a problémával. Az ugyanis, hogy az állam nyelvét felsőbbrendűnek gondoljuk a saját anyanyelvünkkel szemben, később az iskolaválasztásra, vagy a román állammal szembeni elvárásokra is kihathat.

Magyarul: nemcsak az órán Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója rámutatott: fontos, hogy a magyar nyelv használata az oktatási tevékenységen túl is biztosított legyen az iskolákban, ugyanis a gyerek itt találkozik először a nyelvi ideológiákkal. „Ha azt látja, hogy a magyar nyelvnek csak az órán van létjogosultsága, akkor nyelvi önkontrollt fog gyakorolni, háttérbe szorítja a magyar nyelv használatát a mindennapi életben” – fogalmazott a szakember, aki szerint a nyelvi egyensúly létrehozása különösen a szórványban kiemelten fontos. Éppen ezért a magyar intézményben a magyar nyelv kellene hogy legyen az elsődleges, nemcsak az oktatásban, hanem a teljes intézményi kommunikációban. A kutató szerint a kampány azoknak próbál eszközöket adni, akik minimum gondolkodnak a kétnyelvűségről, láttatni velük, hogy másként is lehet, és léteznek erre jó gyakorlatok. A kampányban animációkat is alkalmaznak. Kassay Réka, az ezeket készítő csapat vezetője, a Zoom Stúdió animációs műhely alapítója elmondta: elvontabb témát kellett konkrétan bemutatni a nagyközönségnek, sztori jelleggel. Az volt a cél, hogy ez hiteles legyen, azt mutassa, ami a valóságban is történik, ezért egyszerű formát próbáltak választani. A kisfilm a Bálványos Intézet Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is elérhető, míg a kétnyelvűséggel kapcsolatos különböző anyagokat valamennyi magyar iskolába elküldték.

(kronikaonline.ro)