Hogyan szavaztak a romániai magyarok?

Hegedüs Csilla, az RMDSZ-szóvivője beszámolt a szövetség által számolt új eredményekről, amelyek kapcsán elmondta, elégedettek és büszkék a magyar emberekre, mert megértették, hogy „minden magyar szavazat a közösséget erősíti”.

Hegedüs az adatok alapján úgy véli, jobb eredményt értek el, mint 2014-ben. Ezt két dologgal indokolta: az első, hogy a szavaztok száma 2019-ben 357 016 volt, míg 2014-ben elérte a 329 727-et. Másrészt a szavazatok arányát tekintve is növekedés mutatható ki, mivel az öt évvel ezelőtti 3,5%-hoz képest idén 3,9%-ot számoltak. Becsléseik szerint 460 000 magyar szavazó vett részt a vasárnapi választáson.

A magyarok részvétele tehát a 2009-es és 2014-es államfőválasztást e tekintetben is meghaladja, mivel vasárnap csupán 7%-os volt a lemaradás az országoshoz képest, ami például 2014-ben 12%-os volt. „Más választásokhoz képest az államfőválasztáson a magyarok részvétele alacsonyabb szokott lenni az országosnál, ez szerintünk annak tulajdonítható, hogy ennek a választásnak nincs közvetlen politikai és etnikai tétje rájuk nézve” – mondta Hegedüs.

Hozzátette, a magyar szavazók közül 76% szavazott Kelemen Hunorra, illetve arra vonatkozóan is vannak becsléseik, hogy miként szavazott a fennmaradó 24%: Klaus Johannisra 13%, Dan Barnara 7%, Dăncilăre 4%. Ami a 76%-ot illeti, erre számítottak is, mivel az államelnöki választás során a legnagyobb az átszavazás, amit azonban teljesen normálisnak tartanak. Sőt, eddig a számításaik szerint korábban nagyobb volt az átszavazás. Volt olyan év, amikor csak 69%-ot kapott az RMDSZ jelöltje.

Hegedüs szerint azokon a településeken, ahol 90%-os a magyarok aránya, ott 90%-os a támogatottságuk is. Hegedüs érdekesnek tartja azt is, hogy az összes szavazó joggal rendelkező, az országban tartózkodó magyar közül 2009-ben 34% adta a voksát a magyar jelöltre, 2014-ben 32% és most pedig 36% szavazott az RMDSZ jelöltjére.

A szövetség szóvivője arról tájékoztatott, hogy szerdán ül össze a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amelynek gyakorlatilag két napirendi pontja lesz: az első az, hogy megnézzék, kit támogatnak (ha egyáltalán támogatnak) a második fordulóban. A másik a részletes eredmények elemzése, amivel pontosítani tudják a becsléseiket. 

(transindex.ro)