Hat megye tanácselnöke nyílt levélben kéri a kormányt az észak-erdélyi autópálya befejezésére

Nyílt levélben kérték hétfőn a kormányt az Északnyugati Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék (Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy) tanácselnökei, hogy támogassa az észak-erdélyi autópálya befejezését.

Az önkormányzati vezetők Zilahon a hat megye kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését lehetővé tevő régiós stratégia kidolgozásáról tanácskoztak.

Szilágy Megye Tanácsának a találkozó után kiadott közleménye szerint a megbeszélésen a régió közúti infrastruktúrájának a fejlesztése is terítékre került. A tanácskozás részt vevői ezzel összefüggésben nyílt levelet küldtek Nicolae Ciucă miniszterelnöknek és Sorin Grindeanu kormányfőhelyettesnek, amelyben a támogatásukat kérték az észak-erdélyi autópálya munkálatainak a folytatásához.

A közlemény szerint a beruházás befejezése lehetővé tenné Erdély összekapcsolását a transzeurópai közlekedési hálózattal. „Álláspontunk szerint ennek a beruházásnak stratégiai jelentősége van Románia és az északnyugati régió fenntartható fejlesztésének szempontjából” – olvasható a hat megyei tanácselnök által aláírt nyílt levélben.

Az önkormányzati vezetők szerint az autópálya befejezésével a hat megye összekapcsolódhat a többi régióval, növekedne a munkaerőpiaci mobilitás, ami a régió valamennyi közösségére jótékony hatással lenne.

Az északnyugati régió megyéinek tanácselnökei a következő találkozójukat február 2-án tartják Máramaros megyében.

A legoptimistább becslések szerint akár 126 km autópályát is átadhatnak idén

Amint a iMaszolon megírtuk, jó év lesz 2023 a hazai közúti infrastruktúrafejlesztés számára, vélik a Pro Infrastructură Egyesület szakemberei. „Hacsak nem történik valami katasztrofális, akkor az idei év átlagon felüli lesz, akkor is, ha kizárólag a (szinte) biztos megvalósításokkal számolunk: 78,5 km autópálya és gyorsforgalmi út. Kis szerencsével és nagy munkakedvvel 110,5 km is lehet belőle, s legalább néhány hónapig 126 kilométerről is álmodhatunk” – olvasható a civil szervezet Facebookon megosztott prognózisában.

Az idei első átadásra valószínűleg május vagy június folyamán kerül  majd sor, amikorra az észak-erdélyi autópálya Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közti szakasza készül majd el. Ezzel a 13,554 kilométeres sztrádaszakasszal átlépjük az 1000 kilométeres álomhatárt.

Idén biztosan elkészül a Bukarest körüli A0-s két szakasza, az egyik 16,30, a másik pedig 16,93 km hosszú lesz. Garantáltan átadják a 31,75 kilométeres Slatina és Colonești közti gyorsforgalmi útszakaszt is. Mindez összesen 78,5 kilométert tesz ki, egy év múlva tehát legalább 1069 km autópálya lesz az országban. 

A Pro Infrastructură ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy idén 110,534 km autópálya készüljön el. A már említetteken kívül ez több rövid szakaszból állna össze, utóbbiak zöme a Kárpátokon túl épül. Az egyetlen kivétel egy 13 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz, mely az észak-erdélyi autópályát köti majd össze a DN1-es főút nagyváradi szakaszával, a Borsi úttal. Ezen az osztrák Strabag dolgozik, s bár a határidő 2024 márciusa, a kivitelező szeretne már idén decemberben végezni a munkával.

Újabb versenytárgyalást írtak ki a Bihar megyei szakaszra

Idő közben a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ismét versenytárgyalást hirdetett az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,36 kilométeres szakaszának a megépítésére, március 15-ig várják az ajánlatokat – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán a vállalat vezérigazgatója. Cristian Pistol szerint a kivitelezőnek 24 hónap áll majd a rendelkezésére a munkálatok elvégzésére. A szerződés értéke áfa nélkül 937,53 millió lej, amit uniós forrásokból fedez a CNAIR.

A versenytárgyalás nyertesének többek között három viaduktot, nyolc közúti felüljárót és nyolc hidat kell megépítenie a sztrádaszakaszon. A munkálatok ezen az autópályaszakaszon 2013-ban szakadtak félbe, amikor a román állam szerződést bontott az amerikai Bechtellel.

A CNAIR 2015-ben szerződést kötött egy spanyol vállalattal a munkálatok befejezéséről, de ezt 2016-ban felbontották, mert a cég nem haladt a kivitelezéssel, és ugyanez lett a sorsa a legutóbbi versenytárgyaláson nyertes újabb konzorciumnak is, amely első körben jóval áron alul vállalta el a munkát, majd a szerződés módosítását és jelentős költségvetés-módosítását kérte. A társulás beperelte az ezt elutasító szállításügyi minisztériumot, ám a bíróság a szaktárca javára döntött, amely érvénytelenítette a kivitelezési szerződést és most újabb tendert írt ki a munkálatok elvégzésére.

(Forrás: maszol.ro)