„Ha nagy hiba nem történik, megnyerjük Vásárhelyt” – Kelemen Hunor az RMDSZ választási számításairól

Ha Marosvásárhelyt megnyerjük, akkor jelentős fegyvertény lesz, hogy vissza lehetett szerezni a várost húsz év után, ennek külön örülnénk – vázolta a vasárnapi helyhatósági választások egyik fő célját a Krónikának adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, nem támogatja a győztes elöljárókkal szembeni ellenkoalíciók létrehozását, kifogásolta, hogy az EMSZ román jelölteket támogat az RMDSZ-szel szemben, és elárulta azt is, miben maradtak Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Kelemen Hunor (forrás: kronikaonline.ro)

– Mennyire akadályozta az RMDSZ jelöltjeit, politikusait a járványhelyzet, a maszkos kilincselés a kampány idején? Nem tart attól, hogy a magyar emberek közül sokan nem mernek majd szavazni a fertőzésveszély miatt?

– Mindannyian most tanultuk, hogy egy ilyen váratlan és teljesen új helyzetben miként lehet kampányolni, erre senkinek nem volt receptje. Mindenki próbált alkalmazkodni, megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel el lehet juttatni az üzeneteket a polgárokhoz. Nem egyszerű. A kampány nagymértékben áttevődött az internetre, ami urbánus környezetben bizonyos rétegek elérhetősége tekintetében nem is jelent olyan nagy problémát, ez a 21. században teljesen bevett. Az másik történet, hogy az emberi kapcsolatokat hosszú távon teljesen átírja az internet, éppen ezért a választókkal való találkozást sohasem lehet megspórolni a kampányban. Persze ezek ma már kisebb tömegeket jelentenek: még a magas választási részvétel jellemezte Szilágyságban vagy a Székelyföldön is érződik, hogy egyrészt a szabályok sem teszik lehetővé a nagy összejöveteleket, másrészt mindenki próbálja óvni magát és a környezetét a megfertőzéstől. Azt is láttuk ugyanakkor, hogy az emberek nagy többsége nem ódzkodik szóba állni a politikussal, ha maszk van rajta, és betartja a távolságot.

Marosvásárhelyen egész jól működött a door-to-door kampány, ugyanakkor most voltam Krasznán, ahol teljesen normálisan lehetett maszkban beszélgetni az emberekkel. Ha megkérdezzük őket, hogy elmennek-e szavazni, sokan igennel válaszolnak, de nem minden településen ugyanaz a hozzáállás. Viszont van nekünk egy másik, a járványtól független problémánk a jelenléttel: rengeteg olyan település van – Maros megyében például 16 –, ahol egyetlen polgármesterjelölt van, a miénk, emiatt nehéz mozgósítani, ennek ellenére kötelességünk elmagyarázni, hogy a megyei önkormányzat elnökéről és a tanácsosi listáról is szavazunk. És természetesen az önkormányzati választásoknak a mi szempontunkból van egy sajátossága, hogy mi országosan nem méretkezünk meg, hiszen az ország felében nincs listánk, a Kárpátokon túl nincs szavazat.

– Matei Ion Arámabányáról (Baia de Aramă), Constantin Pena Greci községből, Mehedinți megyéből. Ismerősek a nevek? Az RMDSZ indítja ezeket a román polgármesterjelölteket.

– Igen, ismerősek, annak idején elküldték a kollégák a listát. Ez a megyei szervezet kérése, döntése volt, ezek az emberek óhajtottak az RMDSZ színeiben indulni, vállalták a programunkat. Arra kértük a megyei elnököt, hogy ellenőrizze le, és ő azt mondta, fel lehet vállalni őket, bátran lehet velük menni. Azért fontos ez, mert ritkán fordul elő, hogy román vagy román nevű ember, de mindenféleképpen román környezetben, ahol csupán néhány magyar család él, vállalja az RMDSZ programját.

– Sorrendben a nyolcadik helyhatósági választásnak vág neki az RMDSZ, kemény csata vár rá Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben. Miként látja az itteni, és természetesen általában az esélyeket?

– Romániában van mintegy 220-225 olyan önkormányzat, amelyet az elmúlt harminc év szavazási szokásait ismerve egyfordulós polgármester-választással meg lehet nyerni. Ebből ma 200 a mi polgármesterünk, 15 az MPP-é. Bár nem olyan éles, mint a parlamenti választáson, az etnikai szavazás ezúttal is megmarad. Nyilván az a célunk, hogy megőrizzük a kétszáz mandátumot, ez jó, tisztességes eredmény. Ha visszanézzük a magyar–magyar versenyt 2008-ig, nagyjából ezekről a számokról beszélhetünk. Marosvásárhely különösen fontos számunkra, a város megérdemelné, hogy visszakerüljön magyar vezetésbe.

Négy évvel ezelőtt is jó esélyünk volt, de ahogy akkor is mondtam, ma is határozottan állítom: a Szabad Emberek Pártját (POL) azért hozták létre, hogy ne nyerjünk, a szavazatok száma is ezt mutatta. Hogy az esélyeit növeljük, és román szavazatokat is szerezni lehessen, függetlenként indítottuk a jelöltünket. Ha valami nagy hiba nem történik a következő napokban, akkor megnyerjük.

Szatmárnémetit meg kellene őrizni. A város fejlődött az elmúlt négy évben, Kereskényi Gábor első eséllyel indul, és úgy látom, a lakosság nem akar visszatérni a 2012–2016 közötti időszakhoz. Vannak még érdekes helyek, amelyeket meg lehet nyerni, Szászrégen ezek közé tartozik, de Tasnádot is jó eséllyel visszanyerjük Tóga Istvánnal. A magyar–magyar versenyből meg kiderül, mit nyerünk meg mi, mit a politikai ellenfeleink. De úgy számolom, hogy 200 körüli polgármesteri tisztséget megszerzünk, talán meg is haladjuk.

– Melyik esetleges vereség, veszteség fájna leginkább, mit tartana kudarcnak a vasárnapi megmérettetésen?

– Bármelyik veszteség fáj még akkor is, ha annak például mindössze lélektani hatása van, hogy 200 vagy 199 polgármesterünk van. Ha Marosvásárhelyt megnyerjük, akkor jelentős fegyvertény lesz, hogy vissza lehetett szerezni a várost húsz év után, ennek külön örülnénk. A megyei önkormányzatoknál Hargitán és Kovásznán kívül Szatmárt és Marost is meg lehet nyerni, bár egyik sem egyszerű: mi mindkét megye vezetését megszereztük már közvetlen választáson, de ugyanígy el is veszítettük. Ha e két utóbbi megye irányítását nem őriznénk meg, nagy veszteség lenne, mert tetszik, nem tetszik, a román adminisztráció olyan, hogy a megyéknek jelentős hatásköre van a települések életére, fejlesztésére, ezért nem mindegy, ki vezeti. Optimista vagyok, remélem, hogy sikerülni fog.

– Újdonságnak számít a kampány során tett kijelentése, miszerint mindenütt a győztes köré kell koalíciót szervezni, és nem ért egyet azzal, hogy a versenyben alulmaradtak a győztest kihagyva ellenkoalíciót hozzanak létre. Ezek szerint tévedtek, amikor például 4 évvel ezelőtt Bihar megyében ellenkoalíciót hoztak létre a PNL-lel szemben?

– Négy évvel ezelőtt Ilie Bolojan kétharmaddal elnyerte a polgármesteri tisztséget Váradon, de a megyét elveszítették a liberálisok, mert a tanácselnököt akkor nem közvetlenül választották. Bolojannal annak idején többször tárgyaltam, én több javaslatot is tettem neki, ő egyet nekem, mégpedig hogy legyen RMDSZ–PNL-koalíció, és ők vezessék a megyét is, mert megnyerték. Elmondtam, hogy nem nyertek, hiszen egy szavazatuk hiányzott ehhez a testületben. Az utolsó ajánlatom az volt, hogy a négyéves mandátumot kettéosztva két évig mi, két évig ők vezessék Bihar megyét, közben a másik párt adja a két alelnököt, így tarthatnánk egyensúlyban a megyeszékhelyen megszerzett kétharmadukat. Neki viszont minden kellett, amit nem tartottam lehetségesnek. Ezért nem állapodtunk meg, ő azóta bosszút áll rajtunk, erre használja Csomortányi Istvánt és Zatykó Gyulát.

Amikor arra utaltam, hogy nyertes ellen nem kell koalíciót létrehozni, a közvetlen módszerrel megválasztott megyei tanácselnökre és polgármesterre utaltam. Mert ha nyer egy polgármester, és van egy 40 százalékos csapata, akkor a mellé kell koalíciót szervezni, ellenkező esetben visszaveti a település fejlődését. Ellenkoalíció választhat ugyan alpolgármestert vagy megyei alelnököket, de nem kapnak hatásköröket, akkor csak a fizetésüket veszik fel. Ha nem lehet végrehajtani az önkormányzati döntéseket, akkor a település nem fejlődik, és abból senkinek nem lesz semmilyen haszna. Nem mondom, hogy nem vettünk részt ilyesmiben az elmúlt húsz-harminc évben, de kevésszer.

Ezért is működtünk együtt bizonyos megyékben a demokrata-liberálisokkal (PDL), majd liberálisokkal (PNL), máshol a szociáldemokratákkal (PSD). – Ugyanez lesz az alapállás a Székelyföldön is, ha nem RMDSZ-es polgármester szerez mandátumot? – Az lesz, mint Gyergyószentmiklóson, ahol négy éven keresztül az MPP-s Nagy Zoltán polgármesterrel együtt alkottunk többséget, nekünk alpolgármesterünk volt. Most versenyben vagyunk, és nem volt konfliktus a városban az RMDSZ és az MPP között. Székelyudvarhely kilógott ebből, mert Gálfi Árpád mögé többséget sorakoztatott fel az EMNP–MPP-s koalíció. Más kérdés, hogy fél év alatt szétverték, de ebben nekünk nem volt szerepünk.

– Mi az oka annak, hogy nemigen keresték az együttműködés lehetőségét a másik két magyar politikai alakulattal? Az Erdélyi Magyar Szövetség fel is rója, hogy bezzeg román pártokkal koalícióra tudtak lépni szórványmegyékben.

– Nem igaz, hogy nem tárgyaltunk, márciusban leültünk beszélgetni Mezei János MPP-elnökkel. Elmondta, hogy mindenhol indítanak ellenünk jelöltet, ahol akár egy embert is találnak az országban. Egyedül Marosvásárhelyről és Szatmárnémetiről tudtunk megállapodni, hogy ott nem indulnak. Kérdezem én: vajon Maroshévízen miért kell egyetlen embert szerepeltetni a listán? Ennyiből áll a jelöltlistájuk. Vagy mire jó román polgármestert támogatni a magyar jelölttel szemben Négyfaluban? Mi sehol nem támogatunk román elöljárót magyar emberrel szemben, teljesen mindegy, hogy MPP-s, néppárti vagy EMSZ-es. Őket az a politikai filozófia működteti, hogy ha segíteni nem tudnak, legalább ártsanak. Közben nemzeti oldalnak nevezik magukat. Mi ott tudtunk megegyezni a román pártokkal, ahol az MPP-vel, EMNP-vel kötendő megállapodásnak a művészi értékén túl nincs jelentősége, mert demográfiailag elveszítettük a lehetőségét annak, hogy magyar önerőből bejussunk a megyei önkormányzatba. Tizenhat évvel ezelőtt elvesztettük a képviseletet a Hunyad, 12 évvel ezelőtt a Beszterce-Naszód megyei tanácsban, mindenütt öt százalék alatti a magyarság számaránya, és csak úgy tudunk visszakerülni, ha valamilyen megoldást találunk. Hunyad megyében a liberálisokkal, Besztercén a PSD-vel egyeztünk meg ennek érdekében, itt a magyar összefogásból se lehetett volna 7 százalékot szerezni. Értem, hogy a politikában egyszerű dolgokat kell hangoztatni a választási harc közben, viszont az árnyalt gondolkodás egy politikus számára is fontos lenne.

Önkormányzati választáson a magyar–magyar verseny Székelyföldön, tömbvidéken régi hagyományokra tekint vissza, senki sem hallotta, hogy emiatt a kollégáimmal panaszkodtunk volna. A szülőfalumban, Csíkkarcfalván is van verseny, amit magyar ember fog megnyerni, és ez jól van így. Viszont ahol a dolognak teljesen más a kimenetele…

Bennünket senki nem tud azzal vádolni, hogy van egy kiváló EMSZ-es polgármesterjelölt, és mi beálltunk a román mögé. De tudok mondani többet is, ahol fordítva történik. Hogy ennek mi az értelme, nem tudom, de valószínűleg a Mezeiéhez képest szerényebb intellektuális adottságaim nem bírják fölfogni ezt a stratégiai gondolkodást.

– Gondolom, nem lepték meg a magyar kormány számos képviselőjének állásfoglalásai, amelyekben nyíltan az RMDSZ támogatására buzdítják az erdélyi magyarokat. Orbán Viktor kormányfővel miben maradtak, amikor a hét elején Budapesten találkoztak?

– Abban, hogy jó eredményeket érünk el a választáson. Nem volt az tervezett találkozó, egy kávé mellett beszélgettünk az erdélyi magyar helyzetről, Romániáról. Sok sikert kívánt a választásokhoz, nagyon szorosan követi, hogy mi történik. A magyar kormány sok éve következetes ebben a kérdésben. Minden választáson fontos az üzenet, már együtt is kampányoltunk. Úgy gondolom, a 2011 után eltelt időszakban sok minden a helyére került, ez tisztességes partneri viszony, amiben persze ott van az európai néppárti tagságból eredő viszony is. Tehát ezt nem szabad kizárólag egy választás, egy kampány perspektívájából nézni, hiszen elég idő eltelt, hogy ennek legyen távlata, hagyománya. Teljesen mindegy, hogy erről ki mit mond, miért frusztrált Erdélyben.

– Bár most még csak helyhatósági választások jönnek, máris előrebocsátotta, hogy a decemberre tervezett parlamenti megmérettetés után kormányra lépne az RMDSZ a PNL-lel. Miért tartotta fontosnak ezt már most bejelenteni?

– Az Európai Parlament néppárti frakciója vezetőinek távértekezletén beszéltünk a romániai választásokról, és mindenki elmondta, milyen nagyszerű lesz az országnak, mert kap 80 milliárd eurót az EU-tól. Igaz, hogy az összegnek a fele kölcsön, a másik fele vissza nem térítendő támogatás, de valóban óriási lehetőség egy olyan ország számára, ahol minden infrastrukturális fejlesztés látványos előrelépést jelentene. Erre mondtam, hogy ehhez néhány dologra szükség van. Romániának 2012-től tíz kormánya volt, az elmúlt nyolc évben politikai válságban van, márpedig politikai stabilitás, koherens kormányzás nélkül a 80 milliárd euró lehívása álom marad. A politikai stabilitás egyik képlete, hogy a néppárti alakulatok próbálnak többséget alkotni, és ennek a PNL mellett az RMDSZ is részese lehet. Ehhez viszont bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, erősíteni kell a két párt közötti roppant alacsony bizalmi indexet, ami főleg Klaus Iohannis miatt ilyen. Másrészt figyelembe kell venni az erdélyi valóságot is, ahol a megyék közel 90 százalékában PNL–RMDSZ-együttműködés van. Ez nem változott meg akkor sem, amikor az államfő butaságokat beszélt, vagy amikor Rareș Bogdan okádta a gyűlöletet.

Tisztelettel látom, hogy ma nincsenek meg a közös kormányzás feltételei, viszont ha azt mondom, hogy a PSD-vel kell többséget alkotni, az lett volna a baj. Érzelmi alapon nem tudunk viszonyulni ehhez a kérdéshez.

– Ha már feltétel: nem kellene ezt megelőznie egy bocsánatkérésnek Klaus Iohannis részéről az Erdély vélelmezett kiárusításáról tett kirohanása miatt?

– Ezt elmondtam már több helyen: Iohannistól továbbra is várom, hogy tisztázza a szövetség, de mindenekelőtt az erdélyi magyarok felé azt az ámokfutását. De nem beszéltem az elnökkel március vége, április eleje óta. Előbb-utóbb sor kerül erre, de a mai napig stratégiai hibának tartom, ahogy bennünket is implikált a PSD és PNL közötti háborúba. Ha csak ennyi történt, az is óriási hiba, de ha ennél többről, a román állam paradigmaváltásáról van szó, akkor még súlyosabb. Látom, hogy a Trianon-törvénnyel próbálkozik, ez a gesztus viszont akkor lenne sikeres, hiteles, ha rávenné a pártját, hogy a visszaküldött jogszabályt ne szavazza meg, a PSD ugyanis egyedül nem tudná átvinni.

– Kötött-e titkos megállapodást az RMDSZ a választások előtt?

– Nincsen se titkos, se kevésbé titkos, ez nem is lehetséges.

(kronikaonline.ro)