Felavatták Temesváron az Új Ezredév Református Központ templomépületét

Temesváron az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján vasárnap este felavatták a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét.

A huszonegy éve elkezdett építkezés a magyar állam 2017-ben nyújtott támogatása révén kapott lendületet. A templomavató hálaadó istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét. Prédikációjában kijelentette: amiként 1989-ben csoda történt a temesvári magyarokkal, a csoda most sem maradt el: felépült a templom és jó úton halad a gyülekezet afelé, hogy az egész egyházi központ felépüljön. A volt református püspök hozzátette: az Új Ezredév Református Központnak Isten szabadító erejét kell hirdetnie.

„Hirdetnie kell az új ezredévre néző reményeinket, törekvéseinket, hogy nem leszünk többé (...) kisemmizett hajléktalanok. Hogy újból talpra áll népünk, és velünk lesz az Isten” – idézte Tőkés László prédikációját az MTI.

Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntésében felidézte, a híres hegedűkészítő, Stradivari úgy tekintette, hogy a viharvert fa szól a legszebben, ezért ilyen fát keresett hangszereihez. Úgy vélte, a magyarság is megedződött az elmúlt évszázadok csapásai alatt, ezért képes olyan művek létrehozására, mint a most avatott templom.

Megemlítve, hogy 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánították, Potápi Árpád János kijelentette: ez a templom is a nemzeti összetartozás temploma lesz. Hozzátette: a magyar kormány eddig is támogatta az építkezést, és a még hátra lévő épületrész felépítéséhez is minden segítséget megad. A még felépítésre váró kupolába konferenciatermet, könyvtárat, alagsorába pedig magyar vendéglőt terveztek. 

Tibor Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Makovecz Imre tervéről szólva kijelentette, hogy a templomot tervező építésznek két megbízója van: a teremtő és a megrendelő. Úgy vélte: az Új Ezredév templom felépítésének a történetében benne van a temesvári közösség ereje, a magyar-román viszony, és az anyaország története is. Hozzátette: a román polgármester és az ortodox metropolita támogatása és a magyar állami támogatás is kellett a templomépítéshez. De ha nem lett volna Tőkés László – hangoztatta Németh Zsolt –, a hűséges gyülekezete és a román forradalmi hevület, mindez nem jöhetett volna létre. A templomavatón Gazda István lelkész képvetítéssel idézte fel a református központ építésének az el-elakadó, majd újra meg-meglendülő folyamatát. A templom kupolás épületét zsúfolásig megtöltő ünneplő gyülekezet számára a köszöntések után a Muzsikás együttes adott koncertet.

A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló épületegyüttes több nyertes EU-s pályázat és a magyar állam támogatásával jutott el a mai állapotába, amikor már csak az egyik kisebb kupolát kell felépíteni.

A református központban a templom mellett közösségi tereket, kiállító tereket, kamarakoncertek megtartására alkalmas termet alakítottak ki. A még felépítésre váró kupolába konferenciatermet, könyvtárat, alagsorába pedig magyar vendéglőt terveztek. A központ felépítéséhez a gyülekezet két alkalommal nyert félmillió eurós EU-s pályázatot. A központ felépítését az első Orbán-kormány 40 millió forinttal támogatta, 2017-ben pedig 1,4 milliárd forintos támogatást nyújtott az építkezés folytatásához.

(kronikaonline.ro)