Erdély Széchenyijére emlékeztek Kolozsváron: felavatták gróf hídvégi Mikó Imre sírkeretét

Méltó kerettel egészült ki a kolozsvári Házsongárdi temető legnagyobb és legimpozánsabb síremléke, gróf hídvégi Mikó Imre nyughelye. A csütörtöki avatóünnepségen elhangzott: Mikó Imre a 19. század olyan alakja, aki megérezte és megértette a nemzeti identitás megőrzésének azon alaptézisét, miszerint magyar nemzettudat nincs magyar anyanyelv és magyar hit nélkül.

Gróf hídvégi Mikó Imre születésének 215. és halálának 154. évfordulója alkalmából felavatták csütörtökön a kolozsvári Házsongárdi temetőben az erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész sírkeretét.

Az Erdélyi Református Egyházkerület és Kató Béla püspök jókívánságát, üdvözletét Gál Sándor igazgatótanácsi kancellár tolmácsolta az eseményen. „Mindenható szent Istenünk, hálaadással állunk meg te előtted most, és köszönjük ezt az ünnepi alkalmat. Áldunk téged azért, hogy megemlékezhetünk nemzetünk nagyjaira és gondozhatjuk az ő emléküket, mely köztünk él. Áldunk azért, hogy kövekbe és szívünkbe vésve ott vannak mindazok a tanítások, melyeket az ő életük példáján keresztül egy-egy közösségnek ajándékoztál” – fogalmazott a lelkész, majd megköszönte, hogy vannak olyan bátor lelkek és elkötelezett emberek, akik most ezt a tanítást őrzik, és továbbadják.

„Add, hogy a műemlék megújulásával kapcsolatos megemlékezés legyen erőforrás számunkra” – kérte a református egyházkerület képviselője.

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári konzulja. Rámutatott, a zabolai születésű gróf Mikó Imre a 19. század olyan alakja, aki megérezte és megértette a nemzeti identitás megőrzésének azon alaptézisét, miszerint magyar nemzettudat nincs magyar anyanyelv és magyar hit nélkül. „Az anyanyelv kérdése nem csupán lingvisztikai probléma, és ezt gróf Mikó Imre két évszázaddal ezelőtt is világosan látta. A magyar beszéd nemzeti büszkeség, hagyományátadás, ami a 18–19. században egy nemzeti létnek nemcsak a minőségét, de a nemzetfejlődés irányát is megszabta” – hangsúlyozta a diplomata. Kőrösi Viktor Dávid hozzátette, gróf Mikó Imrének és a hozzá hasonló elkötelezetteknek köszönhető, hogy anyanyelvünk nehéz történelmi időszakok után mára a Kárpát-medence legtöbbek által beszélt nyelve.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint gróf Mikó Imre mindig tudta, hogy mikor kell élére állni a jó ügynek, és mikor kell visszavonulni. Mint mondta, sok lexikonban megnézte a Mikó Imre címszavakat, és a legjobb kiadványok nem azt írják róla, hogy politikus, hanem azt, hogy államférfi. „Micsoda különbség! Igen, államférfi volt a javából, erdélyi magyar államférfi. Nyilván kiérdemelten kapta az Erdély Széchenyije kitüntető jelzőt. Mikó Imre, ahogy élt, amit tett, mindent elmondott magáról” – fogalmazott a tanácselnök. Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy mit valósítottak meg az elmúlt tíz évben. Elmondta, Tamás Sándorral a Kolozsvári Magyar Napok egyik kiadásán értekeztek arról, hogy jó lenne a temető legnagyobb és legimpozánsabb síremlékét méltó kerettel kiegészíteni. „Az új alak Macalik Arnold építész tervezőirodájának köszönhető, ugyanakkor neki tartozunk hálával mindazért a szakmunkáért, amit az elmúlt 20 évben a temetőben végeztünk. A köveket Kézdiszentléleken faragták, a sírkereten dolgozott továbbá Kiss Zoltán, Gere István és Sipos István restaurátor. A keret most már méltón egészíti ki a legnagyobb svéd gránit obeliszket” – mutatott rá az alapítvány elnöke.

A megemlékezés szervezésében részt vett a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézete, az esemény létrejöttét pedig a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkárság Külföldi magyar emlékek megőrzése programja támogatta.

(kronikaonline.ro)