Erdély a jövő! – Kolozsvárról indította kampányát az RMDSZ

"A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak, és Erdélyt képviselik vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról, akiknek csak Bukarest a fontos" – jelentette ki vasárnap, az RMDSZ Erdély a jövő! elnevezésű kampányindító rendezvényén Kelemen Hunor szövetsági elnök. A Horia Demian Sportcsarnokban 1500-an voltak jelen az ország minden szegletéből.

Kelemen Hunor: kiharcoljuk, és ha kell, megvédjük a jogainkat

Kelemen Hunor szövetségi elnök lépett mikrofonhoz. Elmondta, több oka is van annak, hogy az RMDSZ Kolozsváron kezdik a kampányt, a helyszínválasztásnak aktualitása is lett. „Mindannyian tudjátok, mi történt Horváth Annával. Nagyon örülök, hogy Ancsa itt van közöttünk. Köszönöm, hogy házigazdaként köszöntött bennünket” – jelentette ki a politikus.

Kelemen szerint Horváth Annát eltilthatták ugyan az alpolgármesteri tisztsége gyakorlásától, ám ettől a kolozsvári magyar közösség vezetője. Megjegyezte: ha annak alapján kellene helyszínt keresniük, hogy hol vádoltak meg legutóbb alaptalanul erdélyi magyar embert, akkor Marosvásárhelyt is választhatták volna. Emlékeztetett, éppen a napokban „rontott neki” a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatójának, Tamási Zsoltnak, és megvádolták a megyei tanfelügyelőt, Stefan Somesant is. „A bűnük az, hogy új iskolát, új, magyar nyelvű iskolát hoztak létre” – állapította meg a szövetségi elnök.

A politikus felidézte, hogy idén március 15-e előtt Antal Árpádot, október 23-a előtt Horváth Annát vádolta meg a DNA, tavaly pedig Ráduly Róbertet, Szőke Domokost, azelőtt Borboly Csabát, Mezei Jánost, Nagy Zsoltot és Markó Attilát vádolták. „Mozgalmas négy évünk volt…” – jegyezte meg.

Kelemen emlékeztetett, az RMDSZ 27 évvel ezelőtt arra szerződött, hogy kiharcolja a magyar kisebbség jogait. „Kiharcoljuk, és ha kell, ha el akarják venni, akkor megvédjük azokat” – szögezte le. Szerinte manapság nem csupán a közösségi jogok bővítésének folyamata állt le Romániában, de a már meglévő eredmények is veszélyben vannak. „Lassan minden nemzeti ünnepünkre jut egy alaptalan vádaskodás, közösségünk valamelyik vezetőjének vegzálása” – jelentette ki. 

„Nem fogunk meghátrálni”

A szövetségi elnök megállapította: az RMDSZ minden kampány kezdetkor figyelmeztetést kap. „Arra figyelmeztetnek bennünket, hogy csak ne ugráljunk, mert megjárjuk. Értjük a jeleket, figyelünk rájuk, megtanított erre a kisebbségi lét. Köszönjük a figyelmeztetést, de tudniuk kell: éppen az ellenkező hatást érik el velük. Nem hátrálunk, nem adjuk fel, nem csüggedünk. Közösségünk összezár az igazságtalansággal szemben. Nem fogunk meghátrálni. Nem fogunk meglapulni” – szögezte le.

Kelemen szerint ma „düh és csalódottság” van az emberekben és az RMDSZ-ben is. A hatályos törvényeket ugyanis nem alkalmazzák, bírói ítélettel csorbítják a közösségi jogokat, az anyanyelv és a közösségi szimbólumok használatát. „És csalódottak vagyunk, mert a politikai eszközeink látszólag erejüket veszítették, és ehhez hozzá jön a társadalom általános csalódottsága, mert többet várt el, mint amennyit kapott az elmúlt 26 évben” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy ma a parlament és a politika megítélése katasztrofális Romániában. Szerinte a törvényhozás ma egyetlen funkciójának sem tesz maradéktalanul eleget. „Sem a törvényhozási feladatait, sem a végrehajtás és az erőszakszervek ellenőrzését nem végzi. A politikai döntéseket vissza kell hozni a parlamentbe, mert ellenkező esetben jogállamról beszélni nettó hazudozást jelent” – fogalmazott.

A politikus szerint létérdek, hogy jogállam legyen Románia, mert ha az alapértékek véglegesen sérülnek, ha a politikai döntéseket nem a választott vezetők hozzák, ha a törvényt nem alkalmazzák és ez következmények nélkül marad, ha „gumitörvények” irányítják a társadalom működését, akkor nincs norma, amihez igazodni lehet. 

Új alkotmány kell

Kelemen úgy fogalmazott: számára a kérdés az, hogy hozzá tud-e az RMDSZ járulni ahhoz, hogy a parlamentről alkotott kép megváltozzon. „Én hiszek abban, hogy ezen lehet változtatni! A közjót szolgálva, a közérdeket mindenek fölé helyezve sikerülni fog. Ez a mi felelősségünk. Képviselnünk kell azokat az értékeket, amelyek nélkül nincs és nem is lehet parlamentáris demokrácia, nem lehet szabadság, nem lehet biztonság, nem lehetséges a jólét és a kiszámíthatóság” – jelentette ki.

A szövetségi elnök emlékeztetett: a következő négyéves mandátumra esik 2018, az az év, amikor Románia az egyesülés száz éves évfordulóját tartja. „Nem lehet mindegy, nem lehet közömbös számunkra, hogy ez az évforduló milyen állapotban ér bennünket, miként lát minket a többségi társadalom, és hogyan tekintünk mi magunkra” – fogalmazott.

Szerinte száz év után sem várhatja el a magyar közösségtől, hogy örüljön annak, ami „mostoha kisebbségi sorba” lökte. „Mégis van valami, amit egymástól kölcsönösen elvárhatunk: a tiszteletet, a próbálkozást a másik megértésére, az ígéretek betartását, a türelmet. Minden társadalomban a többség felelős a vele együtt élő kisebbségekért is. A román többség felelős azért, hogy az őshonos kisebbségek hogyan élnek, biztonságban tudják-e magukat és gyerekeiket, múltjukat és jövőjüket” – mondta Kelemen Hunor.

Leszögezte: ha a gyulafehérvári nagygyűlés a jogi és morális alapja a modern Romániának, akkor az ott elhangzottak kötelezőek. Akkor az a rezolúció, amelyben az ország területén élő őshonos kisebbségeknek az oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban teljes jogegyenlőséget ígértek, az anyanyelv teljes körű használatát és saját maga által választott vezetőket, akkor ez nem pusztán ígéret, hanem törvény.  "Ezt pedig egy új Alkotmánynak kell rögzítenie. Ezt állítjuk, ezt kérjük!" – hangsúlyozta a politikus.

Erdély a jövő

„Azt mondjuk, Erdély a jövő. Ezt nem csak magunknak hajtogatjuk, mert hisszük, hogy ami Erdélynek jó, az az egész országnak jó. Ami jó az erdélyi magyarnak, az jó a románnak, szásznak, romának is. Erdély ennek az országnak a szíve és a tüdeje. Erdély mozgatja, hajtja Romániát. Bukarest a kormány székhelye, kétségkívül a feje az országnak, bár ma inkább a vízfeje” – folytatta gondolatmenetét Kelemen Hunor.

Szerinte ma Romániára az okos tervezés helyett esztelen elvonás, szubszidiaritás helyett központosítás a jellemző. Erre az RMDSZ válasza az, hogy több pénz maradjon helyben és ne kelljen a központi kormányzattól folyton koldulnia annak, aki a többletet megtermeli.

Kelemen Hunor nem hagyta válasz nélkül az államfőnek és a kormányfőnek az RMDSZ óriásplakátjairól tett kijelentéseit sem. Mint ismert, Klaus Johannis provinciálisnak nevezte a plakátok román nyelvű üzenetét.

„Nem akarok személyeskedni! Inkább azt mondom: ha az provincializmus, hogy Erdélyt erősíteni akarjuk, akkor ezt vállaljuk.  Ha az provincializmus, hogy ami működik, azt tovább fejlesztenénk annak érdekében, hogy még többet adjon be a közösbe, akkor ezt is vállaljuk. Ha az provincializmus, hogy mi az erdélyi emberek jólétét akarjuk, akkor: mi, az RMDSZ büszkén vállaljuk, hogy provinciálisak vagyunk” – sorolt a politikus.

A választás tétje

Kelemen szerint programjában az RMDSZ olyat nem ígér, amit nem lehet teljesíteni. Konkrét cselekvési tervet készítettek, és a kampányban elhangzó célkitűzések egy hosszútávú stratégia részei.

„Mert mi volna stratégiaibb célkitűzés az oktatás minőségi fejlesztésénél? Mi tesz versenyképessé egy országot, ha nem az, hogy jól képzett fiataljai vannak? Mi volna stratégiaibb célkitűzés a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél? Mi volna egy közelgő globális élelmiszerválság idején stratégiaibb célkitűzés, mint a vidék fejlesztése, a gazdák megerősítése?” – sorolta az RMDSZ programjának elemeit.

Leszögezte azt is: az RMDSZ-nek mindenekelőtt arra kell vállalkoznia, hogy a magyar közösség jogait képviselje. Ehhez szerinte szükség van egy új alkotmányra, benne erős helyi autonómiával, erős kisebbségi jogokkal, a magyar közösség államalkotó tényezőként való egyenrangúságának elismerésével. „De lehet, hogy még ez sem elég. Nekünk arra is vállalkoznunk kell, hogy idejében figyelmeztessük az ország-világ közvéleményét, ha sérülnek a jogállamiság elvei és értékei, mint ahogy azt tettük az elmúlt négy esztendőben is, amikor árnyékjelentéseket írtunk, vagy washingtoni és brüsszeli partnereket kerestünk a mi ügyünk mellé” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnöke emlékeztette a jelölteket arra, hogy van még 35 napjuk elmondani a magyar közösség igazát. Szerinte a kampányban mindenkire szükség van. „December 11-én a magyar emberek döntés előtt állnak. A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak, és Erdélyt képviselik vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról, akiknek csak Bukarest a fontos. Számunkra ez a választás tétje” – jelentette ki Kelemen Hunor.

maszol.ro