EMNP - Közös erdélyi ügy a szatmárnémeti utcanév-botrány

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elfogadhatatlannak tartja Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármesterének megnyilatkozásait, hiszen érvelése, amelynek alapján a CEMO keresetének elutasítását kérte, semmiben nem különbözik elődje, a szociáldemokrata Dorel Coica érveitől, miszerint a kétnyelvűség túl sokba kerül és különben sem kötelezi semmilyen törvény erre a városvezetést. „És mindezt megtetézi egy tévesen értelmezett lokálpatriotizmus, amellyel Kereskényi Gábor az esetet szatmári belügyként igyekszik beállítani, holott az eset régen túlmutat szatmárnémeti közigazgatási határain, alapjaiban veszélyeztetve az erdélyi magyar anyanyelvi jogérvényesítést” – nyilatkozta mai kolozsvári sajtótájékoztatóján Mihály Ágnes. Az EMNP Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke azzal kapcsolatban fejtett ki álláspontot, hogy a múlt héten Szatmárnémeti magyar polgármestere pert nyert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ellen, amely az utcanevek kétnyelvűségét szerette volna bírósági úton érvényesíteni.

Amikor a pert a CEMO elindította, még Dorel Coica vezette Szatmárnémetit, de a per érdemi részére az RMDSZ-es Kereskényi Gábor megválasztása után került sor. Kereskényi korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. Mindezzel arra utalt, hogy a marosvásárhelyi Cemo kezdett a szatmári utcanevekért pereskedni. Elmondta azt is: semmilyen törvény nem kötelezi a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére, és a bíróság sem kényszerítheti erre, mert az a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét sértené. 

Mihály Ágnes szerint a bíróság figyelmen hagyta nemzetközi dokumentumok (Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről; Regionális és Kisebbségei Nyelvek Európai Chartája) többnyelvűségre vonatkozó irányelveit, amelyeket – kötelezettség ellenében – Románia is ratifikált, és amelyekről Kereskényi is azt tartja, azok nem kötelezők. A CEMO marosvásárhelyi központú, de egész erdélyi szinten működő jogvédelmi civil szervezet, amely a joggyakorlat romániai hiányosságaira hívja fel a figyelmet és a többnyelvűség gyakorlására szeretné bírósági úton rábírni a közigazgatás intézményeit. Érthetetlenül áll a szatmárnémeti esettel szemben, hiszen a CEMO célja az RMDSZ programjának egyik kiemelt pontja is, Kereskényi viszont idegenként, külső erőként kezeli a jogvédő szervezetet.

Mihály Ágnes pozitív erdélyi példákat is felhozott: a nagyváradi Szent László tér, a Bánffyhunyadon két éve meglévő magyar utcanévtáblák, a kolozsvári városnév táblák esetében sikerült elfogadtatni a magyar nyelv használatát. Elmondta azt is: kétségtelen, hogy Kereskényi a pert PSD-s elődjétől örökölte, és a bürokrácia kényszere is szorítja, de ez nem szolgálhat mentségül érvelésére.

A CEMO felszólítja az RMDSZ-t, hogy vesse latba befolyását az ügy rendezése érdekében. Az pedig elfogadhatatlan, hogy a polgármester a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használatát helyi belügyként kezeli, és az anyagi kiadásokra hivatkozva tagadja meg. Összefogásra van szükség, hogy a romániai közvélemény is értse meg, természetes jog érvényesítéséről van szó. Azokban az önkormányzatokban, ahol magyar többségű a vezetés, minden feltétel adott, hogy az utca- és térnevek, valamint a hivatali ügyintézés többnyelvűvé váljék – mondta Mihály Ágnes, aki maga is szatmárnémeti városi tanácsos.

(szabadsag.ro)