Biztató: javult az erdélyi magyarság iskolázottsági szintje

Az elmúlt tíz évben az erdélyi magyarság körében nagyobb arányban növekedett az egyetemet végzettek aránya, mint az ország össznépessége esetében. Ezzel valamennyit sikerült behozni a lemaradásból, derül ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból.

Veres Valér kolozsvári szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója a Maszol érdeklődésére elmondta, az 1992-es népszámláláskor tűnt fel először hangsúlyosan, hogy az össznépesség körében nagyobb arányban vannak egyetemet végzettek, mint az erdélyi magyarság tagjai között. Ugyanakkor 2002 és 2011 között mind a két esetben megkétszereződött az felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, az össznépesség esetében 14,1 százalékra, a magyarság körében pedig 10 százalékra emelkedett. Ebből lett mostanra 16-, illetve 13,2 százalék, vagyis a magyarok esetében nagyobb a növekedés.

„Nyilván a lemaradásból így is keveset tudtunk behozni, hiszen ez csak akkor történhetne meg látványosan, ha a jelenlegi diákok körében aránytalanul többen lennének a magyar egyetemisták” – taglalta a szociológus-demográfus.

Az érettségizettek arányát tekintve jobban állunk

Több társadalmi tényező felsorakoztatható, melyek nem kedveznek annak, hogy a magyarság behozza lemaradását. Ezek közül Veres Valér azt is említette, hogy a román nyelv és irodalom vizsga miatt a magyarok diákok közül kevesebben érettségiznek, de ez még nem feltétlenül korlátozza be, hogy hányan mennek egyetemre. A szülők magas iskolázottsági szintje, a nagyvárosi lakhely segíti a továbbtanulást, ezeket tekintve viszont a magyarság nem áll jobban mint az össznépesség. Az egyetemet végzettek arányát tekintve a jelenlegi magyar népesség iskolázottsága az országos átlagon aluli, egyébként az érettségizettek arányát tekintve jobban állunk mint az össznépesség.

A kommunizmus és az elvándorlás lenyomta az iskolázottsági szintet

Veres Valér rámutatott, a magyarok számára a kommunizmus második felében kontrollált volt az egyetemen továbbtanulás, ez lenyomta a népesség iskolázottsági szintjét. A lemaradás különben már a két világháború között elkezdődött, de akkor még az átlagnál jobban állt a magyarság, majd a románság iskolázottsága meghaladta a magyarság arányát. A kommunizmus első felében a hátrány még nem növekedett, mert akkor társadalmi, származás alapján diszkrimináltak, a magyarok közül is engedték a szegény, munkás származásúakat tanulni. A kommunizmus második felében, a Ceaușescu diktatúrában már megváltozott a helyzet, és az arányok etnikai megközelítésből sokat romlottak, ezt a hátrányt görgetjük tovább.

Az iskolázottsági szint arányát tovább rontotta, hogy a kilencvenes években nagyon sok egyetemet végzett magyar elvándorolt. A magyarság és a románság körében különböző a kivándorlás dinamikája, nem egyszerre és nem egyforma mértékben érinti a két népességet.

Hipotézisek a javulás okairól

Egyelőre nincsenek részletes adatok a tavalyi népszámlásról, ezért csak hipotéziseket lehet felállítani annak okairól, hogy az elmúlt tíz évben miért javultak az iskolázottsági mutatók. Veres Valér kifejtette, egyik ok lehet a regisztrációs torzítás, hiszen a 2011-es népszámláskor azok körében, akiket beemeltek a különböző adatbázisokból, magas volt az iskolázottság szintje. Ha akkor ebbe a kategóriába szerepeltek magas végzettséggel rendelkező magyarok, akiket most lekérdeztek, akkor emiatt növekedett az arány. Viszont a növekedés mindenképpen tetten érhető, csak nem tíz évvel ezelőtt, hanem most számszerűsítődött. A másik ok, hogy széleskörűen kiépített felsőoktatási rendszer van, a magyar nyelven is, így a diákok nagyobb arányban tanulnak tovább, összegezte Veres Valér.

(Forrás: maszol.ro)