Asztalos Csaba: az októberi referendum önmagában diszkriminatív

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Transindexnek elmondta, a referendum kapcsán leginkább azt kifogásolja, hogy nem történt meg a lakosság megfelelő tájékoztatása. Ez nem csupán az október 6-7. között szervezett népszavazásra érvényes, hanem az elmúlt évek aláírásgyűjtő kampányára is, amelynek során a Koalíció a családért törvénymódosító kezdeményezését közel 3 millióan támogatták. - a Transindex.ro portálról

(forrás: transindex.ro)

Asztalos úgy véli, a referendum kapcsán a kezdeményezők következetesen félretájékoztatták a lakosságot. "Az eddigi kampány során nem hallottam egyetlen olyan érvet sem, amely valóban indokolta volna a népszavazás megszervezését” –tette hozzá. Ugyanakkor szerinte aggodalomra ad okot, hogy az erre irányuló mozgósítást és a szükséges aláírások összegyűjtését félelemkeltéssel érték el a kezdeményezők, amelyet több esetben is valótlan nyugati példákkal próbáltak meg alátámasztani.

Az alkotmánymódosítást kezdeményező Koalíció a családért civil szervezet érvelése szerint a család meghatározása csak a polgárjogi törvénykönyvben szerepel, az alkotmányban viszont nincs konkrétan meghatározva, így a polgárjogi törvénykönyv erre vonatkozó cikkelye alkotmányellenes. A szervezet tagjainak jogi értelmezése szerint ennek alapján arra is lehet következtetni, hogy Romániában törvényesen elismerhető az azonos neműek közti házasságkötés - ami téves meglátás. 

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelenlegi alkotmánymódosításnak nincs semmilyen következménye a család meghatározását illetően, a törvény a házasság intézményét jelenleg is egy nő és egy férfi közt határozza meg, ez pedig a népszavazás eredményétől függetlenül sem fog változni. A referendum kezdeményezői két fő üzenetet közvetítettek a lakosság felé, amelyek közül az egyik a „megvédeni a családot" jelmondat volt. Ezen keresztül le akarták szűkíteni a család fogalmát a házasságra, ami kirekesztő pl. azokra a személyekre nézve is, akik élettársi kapcsolatban nevelnek gyereket. Ebben a kérdésben az alkotmánybíróság a 2016-ban hozott egy döntést, amely kimondja, hogy a család fogalma ennél sokkal tágabb, sokkal szélesebb, sokkal színesebb, több típusú család létezik, mint az, ami a házasságból ered, és ezt az alkotmánynak a 26. cikkelye is szavatolja. „A család jogi értelemben vett meghatározásának kezdeményezésére sokan építenek politikailag is, de ettől függetlenül a valós kérdés nem a népszavazás kimenetele lesz, hanem az, hogy az ennek mentén kialakult társadalmi feszültségeket hogyan lehet kezelni”- mondta Asztalos. Szerinte a kezdeményezés egyetlen pozitívuma, hogy a kérdés tematizálása kapcsán a pártok lépéskényszerbe kerültek, és a közeljövőben megszavazhatják az élettársi kapcsolat jogi meghatározására vonatkozó törvényt. Ugyanis ezen téren egy joghézag van jelenleg Romániában, nemcsak ami az azonos nemű párokat illeti, hanem a különböző nemű párokat is, ugyanis már nagyon sokan választják itt nálunk is ezt az életformát. Az is fontos előrelépés ebben a kérdésben, hogy a román alkotmánybíróság a Coman-Hamilton ügyben hozott döntésének múlthéten közzétett indoklásában kimondta kimondta, hogy kötelessége az országnak jogilag elismerni és védeni az azonos nemű párokat egy törvényben (a 41. pontban mondják ezt ki). Ugyanakkor azt is kimondta, hogy a meleg pároknak is joguk van a magánélethez, és ezen belül a családi élethez, amelyen keresztül az alkotmánybíróság családként ismeri el őket. "Ezáltal egy kicsit áthúzta a referendum kezdeményezőinek az üzenetet" - véli Asztalos. „Magyarországon van elismert élettársi viszony, de az azonos nemű párokat a magyarországi törvény nem ismeri el családként. A román alkotmánybíróság azonban továbbment, és elismeri őket családként. Tehát ez még egy ok arra, hogy miért értelmetlen a referendum, olyan szempontból, hogy nem lehet leszűkíteni a család fogalmát és a házasság intézménye jelenleg is csak nő és férfi között lehetséges" - nyilatkozta Asztalos. Asztalos szerint társadalmi szinten nyitottabban kellene kezelni ezt a kérdést, mert a gyerekek jelenleg sem elszigetelt környezetben élnek, hozzáférésük van az információkhoz, és egyértelmű számukra, hogy nem csak heteroszexuális párkapcsolat létezik. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösségnek is határozottabban állást kellene foglalnia az olyan jellegű kérdésekben, amely során egy Romániában élő kisebbséget hátrányos megkülönböztetés ér, mert a jelenlegi aláírásgyűjtő kampány és a referendum példájára bármikor születhet egy olyan kezdeményezés, amely mentén az romániai magyar kisebbségtől vonnak meg különböző jogokat. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta, a referendum kapcsán több észrevétel is érkezett a testülethez, az egyik egy temesvári molinó kapcsán, amely a referendumon való részvételre buzdította a szavazókat és azt hirdette: „Ha nem mész el szavazni, két férfi elveheti a gyerekedet”. Mindamellett, hogy ez uszító jellegű üzenet, az a szervezet sem vállalta a nevét, amelyik a referendum mellett kampányolt és a molinót kifüggesztette, ami egyben törvényellenes cselekedet is. Asztalos Csaba kérdésünkre elmondta, hogy a referendumon nemmel voksolna, de nem vesz részt a hétvégi szavazáson, ugyanis, ha 6 milliónál kevesebb állampolgár megy el szavazni, a referendum érvénytelen lesz. Hozzátette, a népszavazás egy nagyfokú manipuláció, amely kapcsán több megválaszolatlan kérdés is van. Egyrészt az, hogy a referendumra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet miért nem engedélyezi az informatikai rendszer használatát, amellyel elkerülhetőek lennének az esetleges csalások, másrészt az is kérdéses, hogy miért lett kétnapos a referendum? "Ha annyira biztosak lennének a kezdeményezők a népszavazás sikerében, akkor egynaposra szervezték volna a népszavazást"- mondta még Asztalos.

(transindex.ro)