Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint, a valóságban ugyanis nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb – számol be a Krónika.ro hírportál.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Krónikának adott interjúban kifejti, miért nem tudjuk pontosan, milyen arányban csökkent tíz év alatt a romániai magyarság, pontosan mekkora a közösség lélekszáma, továbbá miért rosszabb most is a magyarok korfája az országos átlaghoz képest. A társadalomkutató szerint a politikusok által vázolt apokaliptikus víziók nem segítik a magyar közösséget abban, hogy közpolitikailag tervezni tudjon.

– A 2022-ben végzett népszámlálás eredményei szerint 19 millió 053 ezerre apadt Románia lakossága az elmúlt tíz év alatt, ami a 2011-es cenzus óta 1,1 milliós népességfogyást jelent. Ez önmagában nagy csökkenés, viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy az ország lakosságának száma jóval kevesebb, hiszen mintegy ötmillió román állampolgár külföldön él. Ezek szerint közülük is sokan szerepelnek a mostani összeírásban?

– Egészen biztosan szerepelnek olyanok a mostani összeírásban, akik valójában nem élnek életvitelszerűen Romániában. Amit biztonsággal tudunk adatolni, az a természetes népmozgalmi veszteség, vagyis hogy miként viszonyul egymáshoz a születéseknek és a halálozásoknak a száma. Ha megvizsgáljuk a 2011-es népszámlálás óta eltelt 10 évet, akkor azt látjuk, hogy Romániának 640-645 ezres vesztesége van ebből kifolyólag, ennyivel haladta meg az elhalálozások száma a születésekét.

" Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt."

A külföldön élő ötmillió állampolgárról szóló becslés talán túlzás, de négymillió fölötti becsléseket lehet kihozni abban az esetben, ha figyelembe vesszük az úgynevezett tükörstatisztikákat, vagyis megnézzük az olasz, spanyol, német, holland bevándorlási adatokat, miszerint hány román állampolgár él ezekben az országokban. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy 2011-hez képest mennyire növekedett a külföldre távozott román állampolgárok száma, akkor egymillió körüli számot kapunk. Tehát nagyságrendileg mindenképpen nagyobb számot, mint a 423 ezres migrációs veszteség.

Az Országos Statisztikai Hivatal által kiadott közlemény viszonylag kevés adatot tartalmaz, de szerepel egy olyan táblázat is benne, ami megyék szerint összegzi a népességszámot, és megyék szerint is rendelkezésünkre állnak ezek a természetes népmozgalmi statisztikák, így ez alapján is tudunk számolni migrációs mérleget. Akkor azt látjuk, hogy Ilfov megye esetében van egy nagy migrációs nyereség, ami érthető, mert ez a Bukarestből kiköltözőket is magában foglalja, ez teljesen reális migrációs folyamat – de emellett olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlegük, mint például Beszterce-Naszód, Neamț, Suceava.

Ez a migrációs nyereség főleg a moldvai megyék esetében valószínűleg nem reális, ezekben a megyékben nagyon nagy számban írtak össze olyanokat, akik valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak. Bár Vasile Ghețău demográfus professzor ezt azzal magyarázta, hogy a pandémia miatt nagyon sokan hazaköltöztek, nem valószínű, hogy ténylegesen ez a helyzet, és ezeken a vidékeken tényleges migrációs nyereség következett volna be.

– Tehát fenntartásokkal kell kezelni a tavalyi összeírás alapján a statisztikai hivatal által közölt népességszámokat?

– Mindenképpen, pontosabban annak tudatában kell őket értelmezni, hogy egy népszámlálás esetében a cél nem pusztán a valóságnak a leírása, hanem valamifajta reprezentációnak a közvetítése. És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Romániának a súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül.

" És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Romániának a súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül. "

Mindez a strukturális alapokhoz való hozzáféréstől egészen az európai parlamenti helyekig számos dolgot befolyásol, éppen ezért ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára. Mindig így kell értelmezni ezeket a népszámlálási adatokat. Egyébként korábban sem volt politikamentes, pusztán a statisztikai megismerés öröméért végzett aktus a népszámlálás, de az elmúlt évtizedekben eljutottunk oda, hogy itt már a migráció miatt olyan szintű bizonytalanságok, különbségek vannak, amik megkérdőjelezik, hogy ezeket a számokat, a népszámlálásokat objektív értelemben társadalomtudományos leírással használhatjuk.

(Forrás: kronikaonline.ro)