A Romániai Püspöki Konferencia a Batthyáneum ügyében: a történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

A Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosította a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget a Batthyáneum ügyében. Hangsúlyozzák, a nyilvánvaló történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A püspöki konferencia közleménye emlékeztet, a legfelsőbb bíróság 2021. május 25-én visszautasította a gyulafehérvári érsekség visszaszolgáltatási kérelmét, az érsekség pedig hétfőn bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Ellentétben a legfelsőbb bíróság döntése kapcsán a sajtóban is hangoztatott véleményekkel, a nyilvánvaló történelmi tényeken nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Batthyány Ignác püspök, aki a könyvtárat alapította, a teljes örökséget az Erdélyi Római Katolikus Egyházra hagyta. A Batthyáneum könyvtárat a gyűjteményével együtt a kommunista román állam bezárta, 1950-ban jogtalanul államosította, és azóta a Román Nemzeti Könyvtár tulajdona” – húzza alá a közlemény.

„A tulajdonhoz való jog elismerése a jogállamiság egyik alkotmányosan szavatolt alappillére. A kommunista rezsim 1949-ben jogtalanul kobozta el mind a római katolikus, mind pedig a görögkatolikus egyház javait. Ezeknek a visszaszolgáltatása a jogos tulajdonos számára a romániai demokrácia megszilárdításához is szükséges. Így a Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosítja Kovács Gergely érseket és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget az államosított javak visszaszerzésére irányuló törvényes törekvéseiben” – szögezi le a püspöki konferencia. Mint ismeretes, a múlt hét végén a Magyar Unitárius Egyház is értetlenségének és felháborodásának adott hangot a Batthyáneum visszaszolgáltatásának elutasítása miatt.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.

(kronikaonline.ro)