A romániai magyar diákok kétharmada magyar tannyelvű iskolában tanul – Nem minden téren fényes a helyzet

Jelentősen alulreprezentált a romániai középiskolákban magyar nyelven tanulók aránya: miközben az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalékot tesznek ki, addig a 9–12. osztályban ez az arány már alig 3,8 százalék. A hároméves szakiskolai képzésben eközben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya az Erdélystat friss felmérése szerint.

Románia 929 tanintézetében működött magyar tannyelvű osztály a 2019/2020-as tanévben, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult, mintegy kétharmaduk pedig kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba járt – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által csütörtökön közzétett, a romániai magyar iskolahálózat szerkezetét és főbb jellemzőit górcső alá vevő elemzéséből.

Alul- és felülreprezentálva

Mint most nyilvánosságra hozott adatsorokból megtudhatjuk, a romániai iskolák 9,5 százalékában van magyar nyelvű képzés, a magyar nyelven tanulók aránya a közoktatásban 4,9 százalékos. Ez oktatási szintenként eltérő: az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalékos,

középiskolai szinten viszont már jelentősen alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók, arányuk csupán 3,8 százalék (a hivatási-vokacionális képzésben 7,5; az elméleti osztályt végzők esetében 3,9; szakközépiskolai szinten pedig csupán 2,9 százalékos). A hároméves szakiskolai képzésben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya (6,2 százalékos), a gimnázium utáni, úgynevezett felsőfokú technikumi szakképzésben viszont csupán 1150-en tanultak magyarul (1,3 százalék).

Magyar nyelvű elemi oktatás 831 iskolában, általános iskolai osztály pedig 507 oktatási helyszínen van. Magyar középiskolai oktatás 126 tanintézetben zajlik: 71 iskolában elméleti, 37 iskolában hivatási, 59 iskolában pedig szakközépiskolai képzés, miközben szakiskolai képzés 61 helyszínen, gimnáziumi utáni oktatás pedig 16 helyszínen van.

Hol tanulnak a magyar diákok?

A magyar nyelven tanuló diákok mintegy kétharmada (65,7 százaléka) kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba jár, a vegyes tannyelvű iskolákba járók aránya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár megyékben kiemelkedő. A kizárólag magyar iskolába járó diákok aránya értelemszerűen Székelyföldön a legmagasabb (85 százalék), viszont a szórványrégiókban is jelentősnek tekinthető: Bánságban 77 százalék, Dél-Erdélyben 60 százalék, Észak-Erdélyben 57 százalék.

A magyar oktatási hálózat jelentősen fragmentált, magyar nyelvű képzés még a 200–300 magyar lakossal rendelkező településeken is gyakori. Ennek elsődleges oka a magyar népesség területi eloszlása Erdélyen belül – húzzák alá az elemzés készítői. Mint rámutatnak, a fragmentáltság azt is jelenti, hogy a magyarul tanuló diákok a kisebb méretű iskolákban felülreprezentáltak: 30 százalékuk 200 főnél kisebb létszámú iskolákba jár (szemben a romániai diákpopuláció 21 százalékával), további 29 százalékuk pedig 200–499 fős intézményekbe (ez országosan 22,5 százalék). A nagyobb iskolákban a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak, csupán 16 százalékuk látogat 800 főnél nagyobb oktatási helyszíneket, szemben az országos 35 százalékkal. Szintén ezzel függ össze, hogy a magyar oktatási hálózaton belül jelentős arányú az összevont osztályokban történő oktatás.

A több osztálycsoport egyidejű jelenlétével zajló osztott képzés leginkább alapfokon jellemző, a magyar elemisek mintegy egyötöde (21 százaléka, azaz 10 580 tanuló), illetve az általános iskolások 9 százaléka szimultán oktatásban részesül. Az alacsony létszámú magyar osztályok alapvetően a szórványmegyékben jellemzőek, helyenként az elemi osztályosok akár többsége szimultán oktatásban vesz részt (Fehér megye 61 százalék, Beszterce-Naszód 49 százalék, Hunyad és Arad 36 százalék, Máramaros 35 százalék, Temes 33 százalék, Szeben 31 százalék).

Hiányos a kínálat

Az Erdélystat elemzése ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a magyar oktatási kínálatban számos terület hiányos, legalábbis az országos választékhoz képest. A magyarul tanulók alulreprezentáltak a filológia, de részben a matematika–informatika és társadalomtudományi képzésben (gimnáziumok), a testnevelési osztályokban (hivatási képzés), a mechanika, élelmiszeripar, környezetvédelem, közgazdaságtan szakokon (szakközépiskolák), illetve az egészségügyi asszisztensi, ápolói képzésben.

(kronikaonline.ro)