A román–magyar alapszerződés módosítását kéri az EMNP

Levélben kéri Bogdan Aurescu külügyminisztert az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy kezdeményezze a román–magyar alapszerződés módosítását – jelentette be Szilágyi Zsolt EMNP-elnök csütörtökön Kolozsváron.

Elmondta, az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a térség országainak együttműködésére. Közölte, a román–magyar kapcsolatokban új bizalmi viszonyt kell kialakítani, ez pedig szerinte csak úgy lehetséges, ha a román kormány megváltoztatja Erdélyre és a magyarságra vonatkozó politikáját.

Az EMNP szerint a kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát kellene beilleszteni a szerződésbe, és hivatkozni kellene azokra az ajánlásokra, amelyeket az Európa Tanács e tárgyban fogadott el az alapszerződés 1996-os aláírása óta.

Szilágyi Zsolt szövegszerű javaslatot is tett az alapszerződés kiegészítésére. Eszerint a dokumentum kisebbségekre vonatkozó 15. paragrafusának a 2. bekezdését kellene kiegészíteni azzal, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek – ha politikai szervezeteik megfogalmazzák az igényt – joguk van „a személyi elvű (kulturális) autonómia, illetve azokban a régiókban, ahol számbeli többséget alkotnak, a sajátos jogállású regionális autonómia közigazgatási intézményrendszerének létrehozására és az ország jogrendjébe való szerves beépítésére a pozitív európai gyakorlat szerint”.

Az EMNP azt javasolja továbbá, hogy az alapszerződés mellékletében felsorolt nemzetközi dokumentumok sora egészüljön ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott két dokumentummal: a Gross-jelentésen alapuló 2002/1334-es, és a Kalmár-jelentésen alapuló 2014/
1995-ös ajánlással. A párt szerint „bizalomerősítő jelentőséggel bírna” ugyanakkor, ha az alapszerződés szövegéből kikerülne az „az erdélyi magyarok számára megalázó, és a román nemzetpolitikát negatívan minősítő lábjegyzet, mely az ET 1993/1201-es ajánlását értelmezi egyoldalúan”.

Az ET 1201-es ajánlásának a 11. cikkelye előírja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státussal rendelkezzenek”. Az ajánlás azzal a lábjegyzettel került be a román–magyar alapszerződés függelékei közé, hogy „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”.

Tavaly Toró T. Tibor, az EMNP korábbi elnöke javasolta, hogy Magyarország kezdeményezze az alapszerződés felülvizsgálatát. A szerződés értelmében a felek 2015. szeptember 16-ig jelezhetik, ha módosítani akarják a megállapodást. Ha ezt nem teszik, az egyezmény hatálya öt évvel meghosszabbodik. Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, azért fordulnak most a román kormány képviselőjéhez, mert úgy gondolják, az erdélyi magyarságot Románia kormányának kellene képviselnie a kétoldalú kapcsolatokban. A pártelnök hozzátette, a magyar kormányt nem kell erről meggyőzni; képviselői többször is kijelentették, hogy támogatják az erdélyi magyarság törekvéseit.

krónika.ro