2015-re kész észak-erdélyi autópályát ígértek

A Maros Megyei Tanács elnöke, Ciprian Dobre március 6-án az észak-erdélyi autópálya két Maros megyei szakaszára urbanisztikai engedélyeket írt alá. A két engedély a sztráda Marosvásárhely–Marosugra, illetve Marosugra és Maroskece, azaz a Maros és Kolozs megye határáig terjedő szakaszra szól.

Emellett engedélyezték a marosvásárhelyi bekötőutat is, amely Lukailencfalva és a Metro áruház közötti szakaszon épülne meg, összekötve a sztrádát a 15-ös országúttal. Az engedélyek kibocsátása újabb reményt csillant fel a Maros megyeiekben: hátha mégiscsak csoda történik, és hamarosan nekilátnak az építkezésnek. Milyen reményeket táplálhatunk az autópályával kapcsolatban? – kérdeztük Kelemen Mártont, a megyei tanács alelnökét. 

– Hogy az észak-erdélyi autópályáról ismét beszélünk, ez már előrelépés. Úgy nézett ki, hogy az észak-erdélyi autópálya építése meghalt. Most a projekt feltámadásának vagyunk tanúi. Az Országos Útügyi Hatóság első lépésben kérte az urbanisztikai engedélyt, ennek alapján megszerzi a különböző engedélyeket, hiszen a környezetvédelemtől a vízügyi igazgatóságon át egy egész sor engedélyre van szükség. Az engedélyek beszerzése elhúzódhat, de előfordult már, hogy bizonyos autópálya-szakaszok évekre leálltak az engedélyek hiánya miatt, de reméljük, hogy most ez nem fog előfordulni. Amit Dan Sova miniszter mondott, hogy 2015-ben közlekedni fogunk ezen az autópályán, mérsékelt optimizmussal kell kezelni.

Pontosabban: mérget nem vennék rá. Ha elkezdődik az építkezés ezeken a szakaszokon, akkor már folytatják a munkát, és be is fejezik. Hogy mennyi idő alatt, az jó kérdés! Sokéves tapasztalatunk, hogy az autópályák lassú ütemben épülnek, gyakorlatilag az észak-erdélyiből 60 kilométer van kész, és a magyar határ közelében egy másik szakaszon rövidesen aszfaltoznak.

– Mikorra várhatók a közbeszerzések?
– Az Országos Útügyi Hatóságnál folynak az előkészületek, de a procedúra megkezdésére konkrét időpontról még nem beszélünk. 

– Hol kezdik el a munkálatokat?
– Aranyosgyéresen kezdik el a munkálatokat. Két szakaszról beszélünk, mindkét szakaszra kikérték az urbanisztikai engedélyt, de pontosan nem lehet tudni, hogy merre haladnak, hiszen nagyszabású munkálatról lévén szó, a nyomvonalon egyszer a hidakat építik meg, ami azt jelenti, hogy egy időben több építőtelep létesül. A két szakaszra külön írják ki a közbeszerzést, előfordulhat, hogy a két szakasz megépítését más-más cég nyeri meg. 

– Mit lehet tudni a kisajátításokról?
– Miután megvannak az engedélyek, az Országos Útügyi Hatóság az összes engedély birtokában kiadja az építési engedélyt, ennek és a megnyert közbeszerzésnek az alapján kezdődhet a felvásárlás, illetve a kisajátítás. Mivel erre létezik törvényes keret, emiatt nem lehet jelentős időbeni csúszás. 

– Ki jár jobban: akitől megvásárolják, vagy akitől kisajátítják a földjét?
– Ebbe nem megyünk bele, ez telekspekulációkra adhat okot. Nem vagyunk projektgazdák, de ezek a nyomvonalak nem voltak titkosak, el tudom képzelni, hogy ennek tudatában a tulajdonosok nem adták el a földeket. Akitől földet vásárolnak fel az építők, azok nem járnak rosszul, mert megkapják a piaci árat a telkekért – mondta Kelemen Márton, a tanács alelnöke.

(Népújság, Erdély.ma)