Neveljen is az iskola, szükséges a következetes szabályozás – Szakértő az elkülönítő szobáról, az új iskolai előírásokról

Új iskolai szabályok érvényesek a most kezdődő tanévben, többek közt fegyelmezik a tanórákat zavaró diákokat

(forrás: Haáz Vince)

Ha szükség van rá, lehet alkalmazni fegyelmezési formákat, de a pedagógusoknak és diákoknak is a megelőzésre, a pozitív értékek felmutatására kellene törekedniük – mondta el az új iskolai szabályok kapcsán a Krónikának Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ általános alelnöke.

Összességében véve szükséges szabályzó az új iskolai tanévben bevezetendő módosítás-csomag, amely a gyakorlatban az iskolák mindennapi működésének zökkenőmentességét hivatott támogatni – mondta el a Krónika megkeresésére Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója.

Ferencz-Salamon Alpár: „Nem gondolom, hogy csak annak a diáknak vannak jogai, akit tanóráról órazavarás miatt eltávolítanak az osztályból. Ebben az esetben súlyosan sérül azon diákoknak az oktatáshoz való joga is, akiknek a tanulási folyamatát akadályozzák a szabályszegők”

Az augusztus közepén a Hivatalos Közlönyben megjelent, így életbe lépett szabályozások – Iskolák Országos Szervezési és Működési Szabályzata és a Tanulók Országos Statútuma – értelmében több, a fegyelmi eljárások módozatait érintő passzus szerepel. Eszerint ha ilyen jellegű probléma adódik egy tanulóval, először szóbeli, majd írásbeli figyelmeztetésben részesíthetik; súlyosabb esetben időszakosan vagy a teljes tanévre visszatarthatják az illető ösztöndíját; ha ez sem jár eredménnyel, áthelyezhetik a magaviseleti problémák terén visszaeső fiatalt a tanintézeten belül az évfolyam egy másik osztályába; legsúlyosabb intézkedésként felfüggeszthetik a diák iskolalátogatási jogát egy meghatározott időre. A szabályozás tartalmazza azt a kitételt is, hogy a tanórát zavaró diákok esetében a pedagógus kezdeményezheti, hogy a rendzavarót egy másik osztályterembe vezessék, továbbá tartalmazza a diákok jogait és kötelezettségeit kijelölő, úgynevezett Tanulók statútumának frissített változatát.

Az oktatási szakértő kifejtette, a szabályozás egyik funkciója, hogy konkrét megoldásokat adjon specifikus helyzetekre, másrészt meg keretet adjon arra, hogy az iskolák saját megoldásokat keressenek bizonyos problémák kezelésére. „Ilyen például az úgynevezett – ne nevezzük fogdának, ahogy a sajtóban megjelent, hanem inkább elkülönítő szobának – helyiségek használata. Én magam nem szeretem az amerikai terminológiából származó fogda szót, hiszen a fogdához semmi köze nincsen – tulajdonképpen a „detention room” kifejezés szó szerinti fordítása, a magyar fogda szó ilyen értelemben eltúlzott fogalmazás. A szabályzat leírja, hogy egy külön terembe lehet áthelyezni azokat a gyerekeket, akik zavarják az oktatás menetét. A szabály lényege, hogy adjon egy keretet arra, hogy az iskolák specifikus helyzetekre vonatkozóan a saját működési szabályzataikba beemelve az előírásokat nem megszegve tudjanak sajátos szabályokat alkotni” – magyarázta az oktatási szakember.

Kifejtette, az elkülönítő szobára vonatkozó szabály előírja, hogy az iskolák gyakorlatba ültethetik ezt a fegyelmezési módot azon tanulók esetében, akik szabálysértően viselkednek, zavarják az órát, a többieket a tanulásban. „A korábbi szabályzó is adott konkrét megoldásokat, például hiányzások esetén a diáktranszfer körülményeit illetően, de más kérdésekben is, hogy például hány gyerekkel lehet egy osztályt alkotni. De azt is kimondta, hogy minden iskolának ki kell dolgoznia saját maga számára, hogy miként működjön egy ilyen elkülönítő szoba, milyen körülmények, feltételek között alkalmazzák ezt a lehetőséget. Nyilván ennek kapcsán vannak pro és kontra vélemények. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy az „elkülönítő” szobákhoz hasonló előírások olyan intézkedések, amelyek befolyásolják a különböző iskolai szabályszegési formák következményeit” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Mint magyarázta, amennyiben szükség van erre a fegyelmezési formára, lehet alkalmazni. „Ellenben tanintézmény-vezetőinket, pedagógus kollégáinkat és a diákság képviselőit arra bátorítjuk, hogy az együttműködésük eredményeként, az iskolai szabályalkotás folyamatában a legnagyobb hangsúlyt a megelőző intézkedések foganatosítására, a pozitív magatartásbeli példák, értékek felmutatására, a pedagógus-diák kapcsolatot erősítő, pozitív fegyelmezési eljárások, nevelési módszerek elsajátítására és alkalmazására fektessék” – mondta Ferencz-Salamon Alpár. Rámutatott, nagyon fontos az, hogy szükség van a szabályokra az iskolák működéséhez, hogy ne következzenek be kaotikus, extrém helyzetek, keretet adjanak egy pozitív szervezeti kultúra kialakításának, de szükség van következetesen betartható, igazságos és méltányos nevelési értékrendre és viszonyrendszerre alapozó iskolai szabályzókra is. „Lényeges, hogy ne csak a szabály kedvéért hozzunk szabályt, hanem hogy a nevelés eszközeivel alakítsunk ki egészséges és pozitív hangulatú, értékrendű közösségeket.” – mondta az oktatási szakember. Hangsúlyozta, a következetesen és jól alkalmazott szabályok felmutatják és erősítik a pozitív példát.

A romániai szabályok közt szerepel a telefonok használatának korlátozása, ami tulajdonképpen az elmúlt években is érvényben volt. Magyarországon a szeptember 1-jei tanévkezdés után nagy port kavart, hogy betiltották a mobilok órák alatti használatát, közben meg oktatási céllal lehet használni az okostelefonokat a tanintézetekben. A gyakorlatban ez számos európai országban működni fog: például Olaszországban az idei tanévtől tiltották be, és Görögországban is tilos mobilt használni az iskolában. Romániában évek óta gyakorlat, hogy elveszik a diákoktól az okoseszközt az iskolában, de voltak helyek, ahol ezt szigorúan betartották, máshol meg nem annyira. „Azokban az iskolákban, ahol ezt korábban bevezették és következetesen betartották, nem csak arra fektették a hangsúlyt, hogy elvesszük a telefont és kész, hanem meg is magyarázták a miértet a diákoknak, gazdag iskolai életet működtettek a telefon használatának alternatívájaként (szünetrendezvények és események, virágzó és kreatív diákélet, sulirádió, vetélkedők stb.) ott a szabály szervesen beilleszkedett az iskolai szervezeti kultúrájába” – magyarázta az oktatási szakember. Úgy fogalmazott, meglátása szerint nem kell a különböző előírásokat túllihegve félreértelmezni, hanem inkább ki kell találni a keretet, különböző programokkal nevelni kell a diákot a mobil helyes használatára. Mint mondta, ha az iskolák igazságos, nevelő jellegű eljárásokkal tudják kezelni az iskolai telefonhasználatot, akkor az üdvözlendő. „Akkor van gond, ha egy iskolai szabályzat csak szabályzatszinten marad, és nem rendelődik hozzá nevelési koncepció is. Ha például csak tilos szivarozni az udvaron, de nem mondjuk el, hogy a dohányzás milyen mértékben káros az egészségre, nem erősítjük azt meg egy nevelési programmal is, akkor a tinédzser kimegy az épületből, vagy elbújik valahol cigizni.” – mondta az RMPSZ oktatási alelnöke. Arról is beszélt, hogy a szabályzóknak vannak „elvarratlan szálai”, illetve olyan előírásai, amelyek nem a törvény által promovált szellemben íródtak.

„Az új szabályzónak összhangban kéne lennie az új tanügyi törvénnyel. Az új törvény nagyon sok jó dolgot előírt egyébként: kezeli a tantárgyköziséget, széles skálán bátorítja az inkluzív oktatást, a felzárkóztató oktatást, az egyéni fejlesztést. De ehhez képest ez a mostani szabályzó továbbra is megtartja a merev, óraszám alapú normázás rendszerét, nem teszi lehetővé a csoportbontást, csak nagyon limitált körülmények között közelíti meg a tantárgyköziséget, az egyéni fejlesztést, a felzárkóztatást. És amit személy szerint nem tartok az új törvény szelleméhez illeszkedőnek, hogy a szabályozó bevezeti az ötödik osztály előtti felvételi rendszerének lehetőségét. Ezt nem tartom semmilyen szempontból helyesnek, mert ezzel az intézkedéssel, amennyiben megvalósul, elmélyíthetik az iskolák közötti méltánytalan helyzeteket, erősítik a rosszul értelmezett elitizmust, tovább ösztönzik az elitiskolák létrehozását olyan körülmények között, hogy az oktatásfejlesztési törekvések pontosan ellentétes irányba, az oktatás minőségének egyszintre hozásában, az iskolák közötti különbségek minél nagyobb mértékben történő felszámolásában kellene megnyilvánuljanak. És akkor ennek bevezetésével egyre távolabb esünk attól, hogy oktatási rendszerünk egyenlő és méltányos módon biztosítsa a minőségi oktatáshoz való jogot minden diák számára, elv, amelyre egyébként a teljes oktatási törvény alapszik” – ecsetelte Ferencz-Salamon Alpár. A 2024/2025-ös tanév szeptember 9-én kezdődik, a diákok először az október 25-ei, pénteki oktatási nap lezárultával kapnak (bő) egyhetes vakációt. 

Forrás: kronikaonline.ro